Zentai Tünde: Domus Rusticae Baranyienses: A baranyai parasztházak változása a 18. század végén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Baranya megye természeti, politikai, helyrajzi leírása 1785-1786-ban

pécsi püspökséghez tartozó Lak község lakóit például léha nemtörődömséggel vádolja, amiért nem alkalmazkodnak a királyi rendeletekhez, pedig területük el van látva terméskővekkel.

9 A kőnél is csekélyebb mértékben használnak a parasztok téglát. A három említett falun kívül néhány híradás szól arról, hogy kémény építésnél alkalmazzák. Drávaszabolcson az uradalomtól (Batthyány Fülöp Siklósi uradalma) veszik százasával 60 dénárért, ugyanúgy, mint Szerdahelyen és Ivánbattyánban. Bellyén 1000 tégla ára 5 Rajnai Forint. Külön érdeme a leírásnak, hogy esetenként a parasztházak kéményéről is szól. összesen tíz faluban említi, közülük kilencet a Siklósi járás területén találunk (Csarnóta, Drávaszabolcs, Szerdahely, Haraszti, Ivánbattyán, Tapolca, Matty, Szava, Siklósnagyfalu), egyet a Baranyavári járás belső-drávaszögi részén, Laskón. Az 57 házból álló magyarlakta Harasztiról úgy számol be, hogy az újabban állított mintegy 8 lakóház már kéményes. Tapolcán megjegyzi a kéményről, hogy fából való. A korabeli források vallomása szerint azonban ekkor már több helyen volt kémény a megyében. így az 1774-es mohácsi tűzkárbecslés során az egyik házban vályogkéményt írnak össze. 1779-ben őzv. Novakovits Istvánná folyamodványából tudjuk, hogy amikor rácvárosi házát megnagyobbította: „Két falat tsináltam az kéménnyel együtt. Geresd 1783-as egyházlátogatási jegyzőkönyve megörökítette az egy szobából, egy tanteremből és konyhából álló, jó állapotban lévő iskoláról, hogy 3 éve a renoválás során új nemes anyagból rakott kéményt kapott Nagyharsányi Herendi Ferenc szőlősgazda hagyatéki leltárában 1785-ben „kű kéményes" pincét becsülnek föl.

99 Erről a tájról, a Dráva menti síkságról korábbi írott emléke is van a kéménynek kisebb uradalmi épületről. Amikor a Batthyány uradalom javait 1709-ben a „rác és kuruc dúlás" után összeírták, a bólyiousztán lévő két szobából és konyhából álló majorházban kő kémény volt. Bizonyára több adatot is föl lehetne sorakoztatni a kémény terjedésének igazolására, ez azonban jelen munkánk célját meghaladná. Számunkra most a fenti tényeknek az a tanulsága fontos, hogy a 18. században, illetve végén Baranyában több parasztházban jelen van a kémény, éspedig főleg a megye Dráva és Duna menti lapályos vidékein. Nem lehet véletlenszerű, hogy az adatok erről a területről származnak. Megerősíteni látszanak a néprajztudomány újabb eredményeit, miszerint a mezővárosokban a 15. századtól kimutatható kémény a füsttelenítés terén megkésett Dél-Dunántúlon először a Duna és a Dráva menti alföldön honosodik meg 18. század folyamán. Egyidejűleg ebben a szűkebb régióban megtaláljuk a kéményt Tolna megye parasztházaiban is. Például 1787-ben Belanics János javainak összeírásában 92 .Domus Colonorum partim ex Crudis Tegulis, partim vero e lignis exstructae habentur, crudas Tágulás soli confidunt, ligna autem aedilia a Dominio Gratis obtinent, quod autem in exstruendis aedibus semet Resolutionibus Regiis non accomodaverint, est supina ipsorum Negligentia, cum Materialibus Territorium ipsorum Lapidibus provisum sit." II. 285. 83

.... pro Camino Necessarias Tegulas a Dominio aquirunt centum a 60." III. 81., III. 78, 147. 94 I. 25. 96 III. 233. 96 Lásd a 73. jegyzetpontban. 97 BmL. Káptalani úriszéki iratok 4/1786:2. 98 Visita canonica 1782-1783., Pécsi Püspöki Levéltár. Az eredeti latin szöveget közli PETROVICH Ede 1971.165.-Megjegyezendő, hogy ekkor 131 helységben írtak össze iskolát és vele együtt tanítói lakot, de Geresdet kivéve sehol nem említenek kéményt. 99 BmL. Siklósi úriszéki iratok, 5/1785. A kőből rakott pince falainak és tetejének értéke 62 Ft, a kéményt 5 Ft-ra becsülik. 100 SZITA László 1975. 111-112. 101 BARABÁS Jenő 1970. 283.; BARABÁS Jenő 1979. 35.; BARABÁS Jenő 1985. 24.