Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
GAZDASÁGI ÉPÍTMÉNYEK
A kukoricatárolók anyaga (társadalmi rétegek szerinti megoszlás %-ban) adózók nincs nemesek sövény léc deszka adat Gáva 6 33,3 16,6 50,0 19 36,8 63,2 — — Nagykálló 49 61,2 2,0 18,4 18,4 70 45,7 2,8 32,8 18,6 Keresztút 41 70,7 2,4 26,8 8 25,0 12,5 12,5 50,0 Rakamaz* 121 60,3 27,3 1,6 10,7 összes adat voltak, de néhány településről van adatunk „kő lábakon" vagy ,,kő fundamentumra" (Nádudvar, Rakamaz) épült épületekről is (Lúgoson Károlyi György tengerigóréjának „ajja Téglából" készült). A kukoricatárolók — függetlenül attól, hogy oldaluk milyen anyagból készült — favázas építmények voltak. A fa- vagy kőlábakra rendszerint tölgygerendákból készített talpat fektettek, ebbe a keretbe függőlegesen oszlopokat csapoltak, melyeket felül szintén gerendákkal fogtak össze. A függőleges oszlopokat a talp- és a felső gerendavázhoz fa kötések merevítették. A górék padozatéi lefektetett deszkák képezték. Általános szokás volt az egész megyében, hogy a górék és kasok alját disznóólnak vagy „aprómarhák", ludak számára elrekesztették,- Nagykállóban pl. a górék több mint negyedrészének alját hasznosították sertésólként, de Rakamazon is a kasok közel 11 %-a szolgált hasonló célokat. A legtöbb esetben az oszlopok közeit deszkával rekesztették el az ólak kialakítása céljából. Arra is van adatunk, hogy a góré alját több „fiókra" is elosztották: Pazonyban nemes Szabó Györgynek volt egy tengerigóréja, „mellynek állja apró marha ólnak készítve három fiókra" volt kialakítva, s 65 frt-otért. Néhány helyen azt is összeírták, hogy a górénak deszka ajtaja is van (Geszteréden „ajtó zárokkal sarkvasakkal elátva"), de ezekből nem derül ki, hogy az ajtók az épületek hosszanti vagy keskenyebb oldalán voltak-e. Ófehértón pl. Mailáth gróf nagyméretű góréjának 3 ajtaja közül az egyik mindenképpen az épület oldalán kapott helyet. Egy léces góré készítéséhez szükséges összes anyag felsorolását is tartalmazza egy Kállósemjénben felvett jegyzőkönyv, mely az ilyen és az ehhez hasonló építmények szerkezetének ismeretéhez nyújt támpontokat 116 . Nem írtunk még a kukoricatárolók alaprajzáról, amely az összeírás adatainak többsége szerint téglalap alakú volt. Egyetlen feljegyzés van kerek alaprajzú épületről 116 A kállósemjéni 8 és 1/2 x 1 öles góré szerkezetében volt többek között 18 culáp, 27 szál deszka „padozatnak", 237 és 1/2 szál léc, 12 bokor szarufa, 500 kéve nád, 2000 lécszeg. Az ácsmunka díja 50, a nádkötésé 6 frt volt.
