Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
GAZDASÁGI ÉPÍTMÉNYEK
származhat, mely utóbbi megnevezés néhány nagybirtokos épületei között „raktár' jelentésben összeírásunkban másutt is felbukkant (fa depó, kertész depositorium, salétrom depositórium). Másik, hozzánk német közvetítéssel került szóval is jelöltek dohányraktárakat: szintén a Nyírség középső és délkeleti részein vettek fel a listára dohánymagazinokat (Nagykálló, Nyírbakta, Pazony, Téglás), melyek szintén nagybirtokosok és zsidó bérlők tulajdonában voltak (Bökönyben „Dohány Rak Tár" néven szerepeltek). Ezen épületek többsége téglafalú, cserép- és zsúptetős, nagyméretű, Nyírbaktán padlás nélkül, Tégláson fenyődeszka padlással készült komoly értékű raktárak voltak (Pazonyban egy kisebb, paticsfalú, 4 ajtós építményt neveztek dohánymagazinnak), melyekben a nagybirtokon termelt vagy a kisebb termelőktől felvásárolt nagy mennyiségű dohányt tárolhatták. A SZEMES GABONA TÁROLÁSA A gabona tárolásának fontosságára nem e munka hivatott rámutatni, hiszen FÜZES Endre nemrég megjelent összefoglaló munkájából ez egyértelműen kiderül 105 , de az általunk feldolgozott források adataiból szintén ez a következtetés szűrhető le. A lakóházak padlásán való gabonatárolásról fentebb már szóltunk 106 , itt most azokat az építményeket vesszük számba, amelyek vagy kifejezetten, vagy részben ilyen célból készültek. Gabonásvermek Bár a gabonatároló vermeknek nem voltak gyúlékony alkotórészei, évenkénti kiégetésük mégis állandó tűzveszélyt jelentett. Nem véletlen tehát, hogy forrásaink is foglalkoztak velük, s kiegészítették az érvényben lévő megyei szabályrendeleteknek a vermek kiégetésére vonatkozó határozatait. A Tűzkármentesítő Intézet egyik első ülésén tárgyalta a szabályrendeletek pontjai közül a tűzveszély elhárításával foglalkozó részeket, s a vermekkel kapcsolatban a következőket javasolta: ,,a' Választmánynak a' volna a vélekedése, hogy az utzákon házak és épületek, szóval gyúladtható vagyonokhoz közel lévő, perzseléssel használható Élet Vermek elrontassanak, résszerint, mert a' Gyúladásokra, és Tisztátalanságra alkalmat adnak, résszerint, mert a' Sír vermekben az Életek eltartása czélszerűbben történhetik a' nélkül, hogy az épületet a' tűz veszély fenyegetné". Hogy a fenti javaslatnak mennyire lett foganatja, arra nincs adatunk; biztosnak látszik, hogy gabonásvermeket továbbra is használtak, mivel a szabályrendeletek mindig megismételték a tiltásokat, s ez arra vall, hogy az előző tiltásoknak nem tett eleget a lakosság. 105 FÜZESE. 1984. 106 Lásd még K ISS L. 1954. 365.
