Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
GAZDASÁGI ÉPÍTMÉNYEK
lemben ismerte a koplalót, Nyírbogdányból pedig a szó jelentését tovább finomító értelmezést kaptunk: „négy lábon álló, rendszerint deszkából készült (olykor vályogból rakott) építmény, amelybe minden reggel a tyúkok egyenként való kiengedése után a tojózáskor tojósnak talált tyúkokat elhelyezték, ahonnan őket csak a megtojás után engedték ki" 90 . A múlt század közepi adatokat térképre vetítve igen érdekes szóföldrajzi megfigyelést tehetünk (lásd a 4.sz. térképet!): a koplaló nevet a megye északkeleti részén, viszonylag kis területen írták össze. A koplaló nevet nem a tyúkól szinonimájaként használták, hanem Komoron, Kisvárdán, Fényeslitkén és Tuzséron mindkét név felbukkant (igaz, a többi 14 településen csak a koplaló elnevezést jelezték). Adataink szerint a koplalók nagy részét valamilyen eresz alatt helyezték el, így azoknak nem kellett külön tetőt építeni (Komoron pl. „egy eresz alatta lévő koplalóval" formában írták össze, de Tason, Fényeslitkén és Kisvárdán is eresszel, szekérszínnel, színnel együtt vették lajstromba). Nem volt ritka az istállóhoz épített koplaló sem (Cserepeskenéz, Tas). A különálló építmények nagy része igen hevenyészett lehetett; a becsértékük legalábbis erre vall, Pátrohán pl. 24 krajcártól (!) 7 frt 45 xr-ig becsülték őket 91 . Méretükre vonatkozó korabeli adataink nincsenek, hacsak a Cserepeskenézen „kis koplaló" formában említett építmény jelzőjét nem vesszük szó szerint; a Jósa András Múzeum Fotótárában található, 1961-ben Apagyon készített fényképek tyúkól nagyságú épületeket ábrázolnak, s a nyírbogdányi adat is kb. 80 x 120 cm alapterületű, 80—100 cm magas építményre vonatkozik. A koplalók falának anyagára csak két korabeli adatunk van: ezek deszkából készült építményeket jeleznek (Cserepeskenéz, Tuzsér), s van egy náddal kötött és egy zsindelyfedelű épületre vonatkozó feljegyzés is (Cserepeskenéz, Kisvárda). Az eddigi szófejtésünket kissé bonyolítja néhány adat, ezek azonban nyelvileg teljes egészében megmagyarázhatók: Tuzséron „koplaló ól" néven is szerepel az épület, amelytől már csak egy lépés a Mogyoróson a rublikás formában készült összeírás fejlécén vagylagosan szereplő „koplaló vagy sertés ólI" felirat. A Kopócsapáti összeírásában olvasható „Egy kis sertis koplaló és egy kis Tengeri kas" megfogalmazás már egyértelműen ,ól' értelemben használja a „koplaló"-t; ez utóbbi adat azonban csak ritka kivétel, hiszen más településeken mind a koplaló, mind a sertésól szerepel egymás mellett, pl. Eszenyben ugyanazokon a portákon mindkét néven összeírtak épületeket. A FÖLDMŰVELÉS ÉPÍTMÉNYEI A SZÁLAS GABONA ÉS SZÉNA TÁRÓ LÓ ÉP ÍTMÉ NY El Csűrök A parasztporta egyik legnagyobb építménye volt a forrásainkban egy kivétellel csűr néven említett épületfajta (Csegén Vay Ábrahám grófnál „egy 13 öles Csűr vagy 9 0 Mező András szíves közlése. 9 1 Erdész Sándor fényképein két koplalót láthatunk — Jósa András Múzeum Fotótára 32383239. Itsz.
