Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
LAKÓHÁZAK
AJTÓK Az ajtók számbavétele nemcsak azért fontos számunkra, mert forrásaink hiányos volta miatt nemegyszer csupán azok számából következtethetünk az épület helyiségeinek számára, hanem az anyagukra, a kivitelezésükre vonatkozó megjegyzésekből a rendelkezésre állt építőanyagokról, a helyi mesterek tevékenységéről (asztalosok, ácsok) is információkat nyerhetünk. Az ajtók többségét - adataink szerint — fenyődeszkából készítették (Visson pl. az adófizetők házajtainak közel 60%-a volt fenyő, majd 1/3-a pedig tölgy, s Kéken is több fenyőfából készült ajtót írtak össze mint tölgyet). Több épületnél mind fenyő-, mind tölgyfadeszka ajtó is szerepelt a listán, de azt nem tudjuk, hogy mely helyiségekbe milyen ajtó szolgált. Az összeírásban meglepően sok kétfelé nyíló vagy dupla ajtót jegyeztek fel elsősorban a nemesek lakóházain, de néhány helyen adózóknál is találtak ilyet. Az egyfelé nyíló vagy sima megkülönböztető jelzőt csak ott alkalmazták, ahol dupla ajtók is voltak az épületeken. Sokkal több problémát jelent az ajtók kivitelezésére vonatkozó adatok értékelése. Az alkalmazott terminológiák nem fedik a ma is használtakat, vagy éppen nem is sejtjük, hogy az összeírok mit is akartak kifejezni. Legtöbb településen, minden társadalmi rétegnél összeírtak ún. bélelt ajtókat, melyeket határozottan elkülönítettek a szimpla, közönséges vagy egyszerű ajtóktól. Készítőjükre utal egy kopócsapáti bejegyzés, ahol „asztalos munkájú bélelt ajtó"-ról olvashatunk. A bélelt ajtókon a szakirodalomban betétes vagy vésett jelzőkkel illetett ajtószárnyakat értették 33 . Ez utóbbinak részben ellentmond egy balkányi példa, ahol nemes Gödény József asztalos megégett házánál odaveszett 4 ajtó, melyek közül egy vésett, a többi bélelt volt; Petneházán a fentiekhez hasonlóan, mind a két névvel jelöltek ajtókat. Vésett példányokról más helyekről is vannak adataink (Geszteréd, Lúgos), így nem világos előttünk, hogy tulajdonképpen milyen ajtótípusra vonatkozhatnak. Három településről borított ajtókra is vannak adataink (Bogát, Cserepeskenéz és Zalkod); utóbbi helyen még azt is megjegyezték, hogy az ajtókon „borított plehek" vannak (egyébként valamennyit nemesi vagy árendába kivett háznál írták össze). A források néhány más adatot is tartalmaznak. A lakóház ajtajának méretére Cserepeskenézről vannak információink: itt nemes ifjú Kecskés István kigyulladt házánál „meg égett egy ajtó, melly bélelt volt, szinte borított ajtó felestől, melly ajtó fél 1/2 sukkos vastagságú volt boríték nélkül, — az ajtónak magossága 1 öl, szélessége 1/2 öl és 1 czoll." Egy Lúgoson számbavett „phalzolt" ajtó a díszítésmódra utalhat; Nagykállóban és Gégényben festett ajtókról szerezhettünk tudomást. Kopócsapátiban külön feljegyzésre érdemesnek tartották, hogy a Csernyánszky úr lakóházának 9 asztalos munkájú bélelt ajtaja „illendő vas zárakkal" volt ellátva (ezen kívül csak Püspökladányból jegyezték meg, hogy a tiszteletes Csathó Dániel új tanyaházán 3 záros ajtó volt található). Arra, hogy az ajtón kívül más eszközzel is elzárták a bejáratot, csak Balmazújvárosról van adatunk: itt Kováts András uram megégett házából egy veréce is megmaradt. 33 BARABÁS J.-GILYÉN N. 1979. 44., B. NAGY M. 1973. 57.
