Páll István: Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Irodalom

IRODALOM BAKÓ Ferenc 1969. A/ép/ építkezés Eger környékén a XVÍff. század derekán. Az Egri Múzeum Évkönyve VII. 257-309. BALASSA Iván 1960.A magyar kukorica. Bp. 197 Z.Szárazma lmok a Hegyalján és a Bodrogközben a 18—19. században. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. 87—92. BALASSA M. Iván 1971.Méhesek a Hegyközben és a Bodrogközben. Néprajzi Értesítő LUI. 83— 104. 1977.Az ágasfás-szelemenes tetőszerkezet a magyar népi építkezésben. Ethnographia LXXXVII. 329-364. 1980.Dél-Borsod település- és építéstörténetének vázlata. Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. 111—150. 1985.4 parasztház évszázadai. Álmagyar lakóház középkori fejlődésének vázlata. • Békéscsaba. 1985/a. Báránd (Bihar m.) települése és építkezése. A Magyar Népi Építészeti Archívum Kiadványai 1. Szentendre. BALOGH István 1937.Olajütés a nyíradonyi szárazmalomban. A Déri Múzeum Évkönyve 1937. 123-125. 1960.0/as/rerfeA: nyomai a Tisza mentén. Néprajzi Közlemények V.1. 82—86. 1966.Adatok a vályog- és faépítkezés történetéhez 1792-ből. Ethnographia LXXVII. 294. \9Q0.Adatok az alföldi faépítkezés történetéhez. Építés- és Építészettudomány 10. k. 87-114. BARABÁS Jenő 1954.Népi építkezés Hódmezővásárhelyen a XVIII. században. Ethnographia LXV. 448-466. 1967.Scheunen auf ungarischem Sprachgebiet. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde XIII. 1—15. 1970. A lakóház füsttetenítéséről. Ethnographia LXXXI. 267-287. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Bp. BEREGSZÁSZI Pál 1824. Az építés tudománnyának azon része, mely benn az épületeknek erős, és alkalmatos volta adódik elő. Debreczenbenn.