Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Kétszintes sorházak, Kossuth Lajos u. — 1983. SZNM F. 39. 786. tetők, kizárólagos a nyugat-sárréti, a nagykunsági vidékekhez hasonlóan a nyeregtető egyenes, korábban falazott, a XIX. század végétől deszka oromzattal. A tornácok egy szerkesztésbeli sajátosságára is felhívtuk a figyelmet, arra, hogy a tornácoszlopok feletti kiváltógerenda Bárándon is alacsonyabban helyezkedik el, mint a tetőzet alsó síkja, hasonlóan, mint ahogyan ezt a településtől északra eső alföldi városokban és falvakban tapasztalhatjuk. A népi építészet kutatásában nincs egy olyan általános, mindenütt és mindenkor alkalmazható követelményrendszer, melynek alapján egyértelmű lenne, hogy mely jellemzők együttes megléte szükséges ahhoz, hogy egy-egy falu, település építkezését egyik vagy másik kistáji típusba soroljuk. így jelen esetben is akkor járunk el leghelyesebben, ha az egyértelmű besorolás helyett csak azt a következtetést vonjuk le, hogy Báránd népi építészete abban a formában, ahogy ez részletesebben a XIX. század második felétől előttünk áll erősen nagykunsági jellegű, erre, s nem a Sárrét felé mutat szorosabb kapcsolatokat

190

. 190 A külön nem jelzett felméréseket, rajzokat és fényképeket magam készítettem, melyek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) Adattárában, ill. Fényképgyűjteményében (SZNM F)találhatók. Az adatközlőimnek megköszönöm értékes segítségüket, különösen az alábbiaknak : HÁKLI István, KATONA Márton, KÁDÁR Lajos, MESTER Imre, SÁRKÖZI IMRE, TÓTH Lajos.