Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
vagy használó gazdaságától, vagyoni helyzetétől függően a harmadik helyiség lehet szoba vagy kamra is. Az első négyhelyiséges lakóházról szóló adatunk egy 1837-ben kelt feljegyzésből származik: „Az 1826 k Esztendőben Dobrai Mihály úr szomszédságában — akkori Fő Bíró Öreg Bíró János uram készíttette a' Notariusi Házat — mely két szobából — edgy konyhából és edgy kamrából áll." 137 . Sajnos, ez esetben nem tudni, hogy az épületnek volt-e tornáca. A „leányok oskolája" alaprajzilag nagyon hasonlít az előbbi épületre. Ez 1806-ban épült 138 , s 1809-ben a következőket írják róla: „Vagyon rajta egy fedél alatt vályogból készült 2 szoba és egy jó tágasságú Classis kő kéményre. . ," 139 . Az épületnek tornáca lehetett, mert 1861-ben megállapítják : „Az ereszetet tartó szeglet fa oszlop egészen el korhadt, s hogy az ereszét le ne törjék, helyette egészen új kívántatik" 140 . A leányiskola, melyet 1878-tól, az új iskola elkészülte után egy darabig még istállóként használtak, s 1894-ben bontottak le 141 , nem sokban különbözhetett a parasztházaktól, s az említett nótáriusi háztól is csak annyiban, hogy negyedik helyisége nem kamra, hanem „classis", vagyis osztályterem volt. Az, hogy ezt kellő tágasságúnak mondják, megengedi azt a feltételezést, hogy a tornác csak az első három, helyiség, a szoba-konyha-szoba előtt húzódott, s a negyedik az épület teljes szélességét elfoglalta. Ez az épülettípus az 1880-as években terjedt el széles körben. Egyik legkorábbi és legjellegzetesebb képviselője az a Kossuth Lajos út 56. sz. lakóház, melyet az oromzatán található felirat szerint 1885. szeptember 19-én fejeztek be. Az építőmester Katona Lajos kinek az emlékezet szerint ács, asztalos és kőműves iparengedélye is volt. A ház első két helyiségének udvari homlokzata előtt húzódik az utcai homlokzat felől zárt, faoszlopos tornác. A harmadik és a negyedik helyiség, a második szoba és a kamra az épület teljes szélességét átéri, az előbbibe a konyhából, az utóbbiba az udvarról nyílik a bejárat. A konyhaajtó és a kiugratott második szoba falának sarkából, a tornácról nyílik a padlásfeljáró. A tornácra két lépcsőn lehet feljutni. Sajátos, és egyedülálló alaprajzi változatot képvisel Bárándon az egykor a Kossuth tér 5. alatt állt épület, melyet 1863-ban építettek. A lakóház építésekor az épületszerkezeti vizsgálatok alapján szabályszerű, másféltraktusos építménynek készült. A már akkor is meglevő, de valószínűleg nem téglaoszlopos tornácról a pitvarba belépve az ajtóval szemben elhelyezkedő boltöv tartotta a kéményt és osztotta két részre a helyiséget. A boltöv mögött a bontást megelőzően boltozat zárta le a szabadkémény alját, közepén kis kéménytisztító nyílással. A pitvartól jobbra, a kelet felé eső rész változatlanul megőrizte az építéskori állapotot, a hosszirányú fal egy nagyobb és egy kisebb helyiségre osztotta a házat. A hátrafelé, nyugatra elhelyezkedő helyiségek hosszirányú falát áthelyezték, ezt a konyha felőli falon látható repedés is tanúsította. A repedés pontosan ott volt látható, ahol az épület első részének az épület gerincével párhuzamos fala volt. Az épület vége nem tűnt toldottnak, a hosszirányú falak viszont meglehetősen újak. Az emlékezet szerint az I. világháború utánig 137 HBmL V. 608/a. 6. Városgazdái Elszámolások 1742—1805. 174. 138 SZABÓ J. 1911. 122. 139 TREL A Debreczeni Egyházi Vidékben levő Ekklézsiák Javainak Conscriptioja. 1809. Báránd. 140 BREI Presbiteri Jegyzőkönyv III. 1860—1877. 23—24. 141 SZABÓ J, 1911. 122.
