Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

szerint a Sárréten minden harmadik sor közé raknak nádat, ez esetben viszont nem említi a sárréti kapocs megnevezést 96 . A Nagykunságban minden sor vályog közé raktak nádat, „. . . az ilyen nádolt fal olyan erős volt, hogy alig lehetett elbontani" 97 . A Bihari síkságon a vertfalba raktak 15—20 centiméterenként nádat, esetleg vesszőt 98 . A födém és tetőszerkezet elemeinek megnevezésére Bárándon egy jellegzetes ter­minusegyüttes ismert, a folyógerenda (keresztgerenda) — major pang (sár-, v. koszorú­gerenda) és fedélfa (szarufa). A folyógerenda megnevezés sajátossága az, hogy a magyar nyelvterület északkeleti részén a fal tetején futó, úgynevezett koszorú vagy sárgerendát jelöli 99 . Ettől délre van azonban egy terület, ahol az által- vagy keresztgerendákat nevezik így. Ilyen adatokat ismerünk a Nyírségből, ahol a kereszt­gerenda megnevezés is használatos 100 , Hajdúhadházról 101 , bár a hajdúsági egykori talpas-vázas építkezés leírásakor DANKÓ I. a fal tetején elhelyezkedő gerendát nevezi folyógerendának 102 . A bihari síkságon is valószínű a keresztgerendát nevezték így 103 , s hasonló, de biztos adatok vannak a bihari Sárrétről 104 . A Nagykunságban is folyógerenda a keresztgerenda megnevezése 105 . A majorpang megnevezésről BALASSA I. megállapította, hogy „. . . számos vál­tozata a Tiszántúl jelentős részén és helyenként a Palóc-területen olyan körben kelet­kezhetett, amikor a német ácsterminológia a magyar ácsok szóhasználatában is érez­tette hatását" 106 . Meg kell azonban jegyezni, hogy az általa említett két terület között, például a Jászságban is ismert a megnevezés, ezt a Magyar Nyelv Atlasz is jelzi 107 , viszont itt nem a fal tetején futó koszorú vagy sárgerendát nevezik így, hanem a pad­lásmagasításkor a magasítás tetején elhelyezkedő gerendát 108 . A Sárréten DAM L. szerint majorpanknak vagy koszorú fának azt a gerendát neve­zik, mely a tornácoszlopok tetején fut 109 . Hasonló megállapításra jut VARGA GY. a Bihari síkságon, itt is a tornácoszlopokon nyugvó gerenda neve a major pank U{) . A Hajdúságban a rakott sárfalaknál DANKÓ 1. szerint a fal tetején futó gerenda neve sárgerenda lu , ugyanakkor közöl egy rajzot 1933-ból, mely szerint Hajdú­96 DÁM L. 1975. 58. 97 GYORFFY I. 1942. 82. 98 VARGA GY. 1979. 198. 99 A folyógerenda megnevezés nyugati határvonala a Magyar Nyelv Atlasz szerint a Balaton—Het— Csúcsom (Cucma) — Tornagörgő (Hrhov), déli határa a Balaton—Sajóvelezd vonal, magam az utóbbival szomszédos Tisza tarjánban is gyűjtöttem a terminust folyó fa alakban. 100 DÁM L. 1982. 38. 111 DANKÓ I. 1979. 163. 102 DANKÓ I. 1979. 176. 103 VARGA GY. 1979. 212. 104 DÁM L. 1975. 62. 105 GYORFFY I. 1942. 82. 106 BALASSA I. 1971. 439. 107 Magyar Nyelv Atlasz 199. térkép. 108 „A kőművesek már az ámbitusos házak jó részén nem alkalmazták a mestergerendat. deszkázott mennyezetet alakítottak ki. Az ilyen házak többsége szarutas tetőszerkezetű, padlástere ún. majorpankkaX van megemelve. . ." —SZABÓ L. 1982. !87. 109 DÁM L. 1975. 63. 110 VARGA GY. 1979. 211. 111 DANKÓ I. 1979. 178.

Next

/
Thumbnails
Contents