Balassa M. Iván: Báránd (Bihar megye) települése és építkezése (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
zug elágazásánál, az Arany János utca és Hunyadi utca sarkán. Nagyobbik felük azonban beltelken helyezkedett el, pontosan azonosítani lehetett például a Rákóczi u. 9. sz. telket, de ilyen volt, mely a Dózsa György utcában 43 vagy az Arany János utcán, nem messze a Lenin utcától állott. Bárándon mindössze egy szélmalom volt. Ezt az Eszteró-ér partján építették az 1860-as évek végén, a 70-es évek elején 44 ; lebontották az 1920-as évek közepén. A szárazmalmokat és a szélmalmot a XIX. század végén felépült gőzmalom szorította ki a használatból. Az emlékezet szerint némelyiküket még egy ideig olajütőként használták, mint például azt, amelyik a Kossuth Lajos utcán a Dózsa György utca torkolatával szemben állt, de utolsó példányaikat is lebontották az 1920-as évek elején. A nem túl erős emlékezet szerint ezek a szárazmalmok kerengősátras, egy malomházas építmények voltak, náddal, esetenként zsindellyel fedve, s egy részük kerengősátrát alul is bedeszkázták. A szélmalom téglából épült, úgynevezett tornyos, hollandi típusú volt. Röviden meg kell emlékezni a határbeli építményekről is, bár úgy tűnik, hogy ezeknek nem volt túl nagy jelentősége Bárándon. A II. József féle katonai felmérés térképlapja Báránd határában nem jelez szállásokat, tanyákat. Az egész térképszelvényen, melyen rajta kívül még Sárrétudvari (Udvari), Tetétlen (Téttetlen), Földes, Sáp (Saap) és Bihardancsháza (Dancsháza) szerepel mindössze az utóbbitól északnyugatra tüntetnek fel egyetlen szállást* 5 . Az 1860-as években készített katonai felmérés is csak egyetlen tanyát jelez a bárándi határban, ez a Farkas-völgy mellett, a településtől nyugatra található, s nagyon valószínű, hogy a későbbi, ugyanitt kialakult fürdőnek valamiféle előzménye lehet az épületegyüttes. ERDEI F. elemzése szerint a Sárréten a tanyák az Alföld más részeihez képest megkésve, csak a vízrendezések után jelentek meg, s ekkor is rövid időre, mert a nagyobb gazdák által létesített állattartó szállások csak addig funkcionáltak, amíg a gazdálkodásban a földművelés át nem vette a vezető szerepet. Ekkor azonban a sárréti tanyák nem alakultak át földműves tanyákká, hiszen erre, a viszonylag kis határbeli távolságok miatt nem volt szükség 46 . Tanyák a felszabadulás után is létrejöttek, igaz, akkor sem számottevő mértékben, elsősorban a falutól nyugatra, az említett Farkas-völgy szomszédságában. Napjainkra azonban az összes tanya megszűnt, tehát az egész tanyásodás mindössze egy egészen rövid ideig tartott. A településen kívül építmények másik említésre méltó csoportja a kertekben levő építmények. Mint említettük, az 1783-as térképen nem ábrázolnak az akkor már meglevő Vénkertben egyetlen építményt sem. Az 1860-as években azonban mind a Vénkertben, mind az Újkertben feltűnik néhány építmény. A kertbéli építmények első nyoma a XIX. sz. első felének végéről származik, mikor is 1845-ben a presbiteri ülésen „Felemlíttetett. . . az Ekklésia Szőllejében egy kis pajta készíttetése. . ." 47 . Az adott 43 Valahol a 33. sz. telekkel szemben, ugyanis e porta kiskapujának küszöbe egy régi malomkő, 44 Az 1863-as kataszteri térképen még nem szerepel, viszont az 1875-ben megjelent munkájában OSVÁTHP. 1875. 188. már említi. 45 Erre GYORFFY I. 1943. 105. is utalt. 46 ERDEI F. (1942.) 220—222. 47 BREI Presbiteri Jegyzőkönyv II. 1829—1860. 70. 1845 márciusában.
