T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

KEMÉNY Márton: A mezőgazdaság és a helyi társadalom összefüggései Muraszemenyén a 21. század elején

Paraszti gazdaság Parasztvállalkozás Vállalkozás Pénztőke + + + Tudástőke: mezőgazdasági technika + + ( + ) Tudástőke: piaci viszonyok + + Kapcsolati tőke: reciprok + (+) Kapcsolati tőke: piaci + 7. táblázat: Az anyagi és szimbolikus tőke megoszlása a különböző minták szerint. A legtöbb, azaz valamennyi tőkefajtára csak a parasztvállalkozásokban van szükség, és míg a paraszti gazdaságokban a piaci ismeretek és kapcsolatok tőkefajtáí hiányoznak, addig a vállalkozások nem nélkülözik teljes mértékben a reciprok kapcsolatokat. A pénztőke mellett tehát a reciprok kapcsolati töke az, amelyet mindhárom minta esetében igénybe vesznek. Ez pedig ismét a „faluközösség" mindenki számára segítséget nyújtó, kiegyenlítő szerepét támasztja alá. Bizonyos aránytalanul megoszló szimbolikus tőkék, mint a hatalmi és a tekintélvtőkék, csak egyedi esetekben értelmezhetők, leginkább két vállalkozásban kapnak szerepet: a körzeti orvos szőlő- és bortermelésében és az alpolgármester szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó cégében. Ez is mutatja egyfelől a mezőgazdasági vállalkozás presztízsét, másfelől az „első" és „második" gazdaság, vagyis a munkahelyi státus és a gazdálkodással megszerezhető presztízs, tágabban a „faluközösségen" belüli hierarchia és a mezőgazdasági hierarchia öszszefüggését. A falu státuscsoportjainak tagjai ugyanakkor kicserélődtek az idők folyamán. A családtörténetek azt mutatják, hogy a falu hierarchiáján belül az egyes leszármazottak sokszor más státuszba kerültek, mint amit felmenőik elfoglaltak. Például az egykori „fárabírói" tisztséget generációkon át betöltő család egyenes ági leszármazottja volt az első téesz-elnök, ám ezután a család tagjai már nem kerültek hasonló pozícióba; a ma fontos tisztséget ellátó személyek még csak nem is helybéli családból származnak, felnőtt korukban települtek Muraszemenyére (lásd körzeti orvos, alpolgármester, de maga a polgármester is - igaz, az alpolgármester egy jómódú törzsökös családba házasodott be). Mindezek alapján mennyiben kontinuus a gazdaságot meghatározó lokális társadalom? Bár a nem mezőgazdasági főállású népesség a 20. század során folyamatosan nőtt, nem csökkent ugyanilyen mértékben a tágabban értelmezett agrárlakosság, hiszen már a korai kapitalizmusban kialakult, majd széles körben elterjedt a „két lábon állás" normája. És bár az ország nem agrártevékenységet folytató lakossága mind nagyobb fokú árutermelésre serkenti ezt a gazdálkodói réteget, a vállalkozás nem vált egyeduralkodóvá, hanem a minták sokfélesége alakult ki. A foglalkozások és azok mintái nem eltűntek, hanem átalakultak és gyarapodtak. Tehát a technikai fejlődés, az urbanizáció, a foglalkozásszerkezet és az életmód megváltozása, a fogyasztói társadalom kiszélesedése és a státuscsoportok tagjainak átrendeződése ellenére a folytonosság ma is sok mindenben testet ölt: a konkrét tevékenységek egy részében, a mintákban, a kétlakiság követésében, a kiemelkedő mennyiségű és/vagy minőségű termelés presztízsében, és a kontinuus társadalmi intézmények (különösen a család, valamint a rokonság, szomszédság, komaság, barátság, munkatársi kapcsolat, falusi hierarchia és kapcsolatrendszer stb.) alapvető gazdasági funkcióiban.