T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

TELENKÓ Bazil Mihály: Táji adottság-temetkezési forma-építészeti örökség 1. Adatok az erdőbényei „pincés" temetkezés néprajzi vizsgálatához

Az erdőbényei temetkezési hagyományrendszerben ez utóbbi sírforma teljesen kiszorította a „padlanyos" és a „kétszemélyes kripta" temetkezési formáit. Az elmúlt öt évben az új sírok pincés szerkezettel készültek. A tér és idő szerepe a pincesír elterjedésében A pincés sírforma kialakításához szükséges idő- és tér-igényeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A pincés sírok jelentősen megnövelik a temetkezés térigényét. Balassa Iván ennek a temetkezési formának az elterjedése kapcsán megjegyzi, hogy ez rendszerint meredek hegyoldalakon elhelyezett temetőkben figyelhető meg.'

5 Említi a Bánpatak völgyének településeit, Tokajt, továbbá tudunk hasonló temetkezési formáról a Zempléni-hegység más településeiről is mint pl. Gönc,

16 Tállya. A sírok kialakításának ezen formája természetesen a meredek hegyoldalakon praktikusnak tűnik, mégsem vált ezeken a településeken teljesen általános formává.'

7 Ezzel szemben Erdőbénye temetői, lankás domboldalon helyezkednek el, itt a sírkertek területén nincs nagy szintkülönbség, így az nem teszi indokolttá a forma elterjedését. A pince kialakításához megfelelő kötött talajra van szükség. Hazánk északkeleti régiójának közét- és talajszerkezete több településen lehetővé teszi a földbevájt pincesírok stabilitását.

18 Az erdőbényeiek tudnak róla, hogy Tállyán is készítettek hasonló sírhelyet, és hogy azok közül szakadt be pincesír. Feltehetően ez is oka lehet annak, hogy ott nem vált teljesen általános temetkezési formává. A kegyeleti hely felszíni sírhantjai tulajdonképpen az üregek fölött vannak. „A pincék ott kezdődnek ahol a sírkövek vannak." Tehát a sírok közötti út alatt. A falu lakói ezen járnak, de ez nem kegyeletsértő számukra. A sírok elhelyezése sem szokványos parcellázottság alapján rendeződik. A sírsorok egymáshoz viszonyítva kicsit elcsúsztatva vannak, kivédve annak az eshetőségét, hogy a pincék és a sípok egybeérjenek. A pincés sírok kialakítása hosszú időt vesz igénybe. A halottasház megépítése, valamint az ott felszerelt hűtőláda beépítése előtt Erdőbényén is bevett hagyomány volt, hogy a halál beálltát követő három napon belül el kellett temetni a halottat. Ennyi idő állt a hozzátartozók rendelkezésére a hagyományos tennivalók elvégzésére.'

9 Ha figyelembe vesszük, hogy egy új pincesír teljes kivitelezése ma körülbelül 10 napot vesz igénybe, akkor a halálra való készület jelentősége is szemünkbe ötlik, Ezeket a sírokat tehát korábban is jóval a halál beállta előtt el kellett készíteni. Az erdőbényei halottkultusz kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a halál gondolata nemcsak annak bekövetkeztekor jelenik meg. Nem képez tabut. A lokális hagyományrendszerben élő helye van. A település lakói készülnek az „átváltozásra". Ma is megfigyelhető a sírok között járva, hogy az elkészült családi sírhelyek márványtábláin a név mellett csak a születés dátuma van feltüntetve. 15. BALASSA Iván 1989. 34. 16. KUNT Ernő 1990. 90. 17. Tokajban az utóbbi 10-15 évben vált gyakoribbá a pincés sírhelybe történő temetkezés. 18. Lásd KEMÉNYFI Róbert kötetünkben megjelenő tanulmányát. 19. KUNT Ernő 1978. 28.