T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

TELENKÓ Bazil Mihály: Táji adottság-temetkezési forma-építészeti örökség 1. Adatok az erdőbényei „pincés" temetkezés néprajzi vizsgálatához

2. kép. A koporsó leeresztése (CUTHY Lászlóné felvétele, 2003. sírt csináltattak. Tehát lementek a lejáró­val két oldalra, és egy koporsónyl részt kiástak, kiképeztek. Oda is beraktak, ide is. Na az csak egy kétszemélyes. Na de mán az az igazság, hogy később már ragasz­kodtak ahhoz, hogy szóval ne a koporsó­ra menjen a föld. Szóval az olyan rossz hatást keltett amikor van egy temetés, és úgy dübörög a föld a koporsón. " 3. A padmalyos temetkezési forma külön­leges módját alkotja a boit-os, botos, 3 hosszanti padmalyos* pincés' 0 sírhelyek kialakítása. A néprajzi szakirodalomban csak elvétve találunk adatot ezen sírfor­ma használatáról. 11 Előfordulása szórvá­nyos. A sírgödör, azaz síp, v- kiásásának két módjával találkozunk Erdőbényén. A koráb­ban 6-8 méter hosszúságura kiásott síp­részt ma már csak 2,70 méter hosszúsá­gúra alakítják ki. Ennek oka, hogy régebben a pincerészhez földből kivájt lépcső veze­tett, ahol a koporsót kézben vittek a vég­ső nyughelyre. Ma a koporsót kötélen eresztik le a sípba, ahova létrán jutnak le a temetkezési vállalt munkatársai (2. kép). A „pincés sírok" kialakítását az 1970-es évek­ben szabályozták, azóta a temetkezési vál­lalat készíti a sírokat, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor a falubeliek, szomszé­dok, családtagok ásták ki a családi sírhelyet. Ma a sípot 3,20 méter mélyre ássák. 13 „Többen összeálltunk felváltva. [...JNem is kellett hijni, hanem jelentkezett az ember. [..JNagyon meg kellet dolgozni egy sír ásásánál. Hét méter volt egy sírnak a hossza. Lépcső­vel kellett lemenni a sírba, mint egy pincébe, fokról-fokra. Olyan hoszszút kellett csinálni. Mostmár nagyon modernizálva van. Mostmár csak két méter hetven centi a sírnak a ieereszö része.'™ 3. kép. Családi sírhely a katolikus temetőben (CUTHY Lászlóné felvétele, 2003.). 8. BALASSA Iván 1989. 34. 9. DIMÉNY Attila é. n.; CSÖSZ-SZABÓ István 1988. 120-124. 10 Lásd kötetünkben KEMÉNYFI Róbert írását. 11. A sírgödör hosszirányú megnyújtásáról elvétve találunk adatot. Vö.: BALASSA Iván, DIMÉNY Attila, CSÖSZ­SZABÓ István, KEMÉNYFI Róbert munkáiban. 12. A „pincés sírok" sírgödrének ez az elnevezése terjedt el Göncön is. Lásd PUSZTAI Regina 2005. 21. 13. Természetesen a korábbi sírok esetében a síp mélysége változó volt. 14. GUTHY Lászlóné Erdőbényei temetkezési szokások. Kézirat. NKFP-SZNM 030.sz.

Next

/
Thumbnails
Contents