T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
VASS Erika: Eltérő értékrendek egy völgységi faluban a 20. század második felében
helyen székelyesen fölvetett ágy, melyeket az idősek még ma is őriznek, a mindennapos használatból kiszorultak, de az emlékezet ébrentartásának 50 fontos eszközei, Az emlékezetben tartás másik módja az egykori népszokások felelevenítése a Németországból hazatérő rokonok bevonásával. Erre az 1989 utáni időszakban egyszer a búcsú alkalmával, máskor pedig Űrnapján kerúlt sor. Mindkét ünnep látványos, a templomon kívüli körmenettel párosult, ezáltal alkalmas volt arra, hogy kifejezze az egykori német lakosok jelenlétét. Bár a németek többségét kitelepítették, az 1990-es évek elején más völgységi falvakhoz hasonlóan a hazalátogatók adományaiból újították fel a templomot és más szakrális objektumokat is. Ezek az emlékezet ébrentartói és továbbörökítői. Ezáltal a németek arra törekedtek, hogy folytonossá tegyék jelenlétüket a településen, kialakítsák az emlékezés kultúráját. 51 Éppen ezért az I. és II. világháborúban elesettek számára a szakrális térben, a templomkertben emlékművet állítottak, a templomban pedig elhelyezték a Hősök könyvei című emlékkönyvet, melyben az áldozatok személyi adatai találhatók. Ugyanakkor az utóbbi években a magyar nyelv használatának dominánssá válása miatt olyan folyamat is megfigyelhető, hogy az útmenti feszületek egykori német nyelvű feliratainak egy részét a felújítások során magyarra cserélték. Ezekben az esetekben a felújítást finanszírozó személyek nem német, hanem magyar lakosok voltak. A sváb kultúra reprezentálásának helyszíne a kisebbségi önkormányzat székházában kialakított enteriőr. 52 Itt eredeti tárgyakkal mutatják be, hogy az 1940-es évekig hogyan nézett ki egy lakás, milyen tárgyakat, ruhákat hordtak a lakosok. A múltbeli szokások megőrzéséhez sorolandó az a három német nyelvű könyv is, melyek a 20. század elejének világát mutatják be, amikor a falu lakosságának 98%-a még német volt. 1993-ban alakult meg a településen a sváb és a székely kórus. Tagjai többnyire idős, 60 év feletti asszonyok, de vannak középkorúak és középiskolások is. Az együttélés, az egymással kötött barátság jeleként egy középkorú székely asszony, aki székely népmeséket mond 55 és székely festékeseket készít, egyben a sváb kórus tagja is. Napjainkban mindenki jól beszél magyarul. A székely tájszavakat és a sváb nyelvet már csak az idősek egymás közötti kommunikációjukban használják. Az irodalmi német nyelv elsajátítására az általános iskolában nyílik mód minden gyermek számára, 54 illetve 1993 óta a kábeltelevízió révén német adókat is lehet fogni. Emellett a pécsi rádió és a televízió sugároz rendszeresen német műsorokat, melyek elsősorban a hazai németség fontos eseményeiről, ünnepeiről tudósítanak. A történelmi múlt átadására az isko50. Ebben a fejezetben a felvidéki magyarokról nem esik szó, mert a fiatalok elköltöztek a településről. 51. ASSMANN, Jan 1999. 18-19. 52. A Völgységben több településen olyan tájházakat hoztak létre, melyek egy-egy helyiségében egy-egy népcsoport mutatja be megmaradt tárgyi világát; vagyis a látogató sváb, székely és felvidéki szobákkal találkozhat, melyek anyagát a helyiek adták össze. Ez a kiállítási mód a népcsoportok közötti egyensúlyi helyzetet igyekszik bemutatni, még akkor is, ha ez a valóságban néha konfliktusokkal is jár. 55. A népmeséket Dégh Linda könyvéből tanulta, és versenyeken, iskolákban, művelődési házakban adja azokat elő. A korábbi természetes közeg tehát már megszűnt, de a népmesék mégis eljutnak a gyermekekhez. 54. A német nyelv ismerete a nem német származású diákok számára többek között gazdasági okok miatt fontos: vannak, akik Németországban vállalnak hosszabb-rövidebb időre munkát. Emellett külföldi utazásokon is jól hasznosítható.
