T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VASS Erika: Eltérő értékrendek egy völgységi faluban a 20. század második felében

helyen székelyesen fölvetett ágy, melyeket az idősek még ma is őriznek, a mindennapos használatból kiszorultak, de az emlékezet ébrentartásának 50 fontos eszközei, Az emlékezetben tartás másik módja az egykori népszokások felelevenítése a Né­metországból hazatérő rokonok bevonásával. Erre az 1989 utáni időszakban egyszer a búcsú alkalmával, máskor pedig Űrnapján kerúlt sor. Mindkét ünnep látványos, a temp­lomon kívüli körmenettel párosult, ezáltal alkalmas volt arra, hogy kifejezze az egykori német lakosok jelenlétét. Bár a németek többségét kitelepítették, az 1990-es évek elején más völgységi falvakhoz hasonlóan a hazalátogatók adományaiból újították fel a templomot és más szakrális objektumokat is. Ezek az emlékezet ébrentartói és továbbörökítői. Ezáltal a németek arra törekedtek, hogy folytonossá tegyék jelenlétüket a településen, kialakít­sák az emlékezés kultúráját. 51 Éppen ezért az I. és II. világháborúban elesettek számára a szakrális térben, a templomkertben emlékművet állítottak, a templomban pedig elhe­lyezték a Hősök könyvei című emlékkönyvet, melyben az áldozatok személyi adatai ta­lálhatók. Ugyanakkor az utóbbi években a magyar nyelv használatának dominánssá vá­lása miatt olyan folyamat is megfigyelhető, hogy az útmenti feszületek egykori német nyelvű feliratainak egy részét a felújítások során magyarra cserélték. Ezekben az ese­tekben a felújítást finanszírozó személyek nem német, hanem magyar lakosok voltak. A sváb kultúra reprezentálásának helyszíne a kisebbségi önkormányzat székházá­ban kialakított enteriőr. 52 Itt eredeti tárgyakkal mutatják be, hogy az 1940-es évekig hogyan nézett ki egy lakás, milyen tárgyakat, ruhákat hordtak a lakosok. A múltbeli szo­kások megőrzéséhez sorolandó az a három német nyelvű könyv is, melyek a 20. század elejének világát mutatják be, amikor a falu lakosságának 98%-a még német volt. 1993-ban alakult meg a településen a sváb és a székely kórus. Tagjai többnyire idős, 60 év feletti asszonyok, de vannak középkorúak és középiskolások is. Az együtt­élés, az egymással kötött barátság jeleként egy középkorú székely asszony, aki székely népmeséket mond 55 és székely festékeseket készít, egyben a sváb kórus tagja is. Napjainkban mindenki jól beszél magyarul. A székely tájszavakat és a sváb nyelvet már csak az idősek egymás közötti kommunikációjukban használják. Az irodalmi német nyelv elsajátítására az általános iskolában nyílik mód minden gyermek számára, 54 illetve 1993 óta a kábeltelevízió révén német adókat is lehet fogni. Emellett a pécsi rádió és a televízió sugároz rendszeresen német műsorokat, melyek elsősorban a hazai német­ség fontos eseményeiről, ünnepeiről tudósítanak. A történelmi múlt átadására az isko­50. Ebben a fejezetben a felvidéki magyarokról nem esik szó, mert a fiatalok elköltöztek a településről. 51. ASSMANN, Jan 1999. 18-19. 52. A Völgységben több településen olyan tájházakat hoztak létre, melyek egy-egy helyiségében egy-egy népcsoport mutatja be megmaradt tárgyi világát; vagyis a látogató sváb, székely és felvidéki szobákkal találkozhat, melyek anyagát a helyiek adták össze. Ez a kiállítási mód a népcsoportok közötti egyensúlyi helyzetet igyekszik bemutatni, még akkor is, ha ez a valóságban néha konfliktusokkal is jár. 55. A népmeséket Dégh Linda könyvéből tanulta, és versenyeken, iskolákban, művelődési házakban adja azo­kat elő. A korábbi természetes közeg tehát már megszűnt, de a népmesék mégis eljutnak a gyermekek­hez. 54. A német nyelv ismerete a nem német származású diákok számára többek között gazdasági okok miatt fontos: vannak, akik Németországban vállalnak hosszabb-rövidebb időre munkát. Emellett külföldi utazá­sokon is jól hasznosítható.

Next

/
Thumbnails
Contents