Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

A magyar szekér a Kárpát-medencében (1984)

1970-72-ben megjelent térképei közt is található néhány szekérrel, fogatolással kapcsolatos lap (Neue Folge 61, 62, 63). Kelet-Európában Ants VIIRES észt kutató munkássága emelkedik ki; számos dolgozata, több könyve derít fényt a baltikumi és a keleti-szláv jármüvek, fogatolási módok elterjedtségére, történeti alakulására.

6 Az ő munkáiban összegződnek MANNINEN, BIELENSTEIN, DUMPE és mások részeredményei is. A hozzánk közelebb eső szláv területek járműveiről - a már említett kézikönyveken túl - főként CZEKANOWSKI, MJARTAN, MARINOV, VAKARELSKI művei nyújtanak áttekintést, de szűkebb érdekű tanulmányok is említhetők (például ANDEL, K.-MARKUS, M. vagy KOLEV, N. cikkei).

7 Gyarapodik a kaukázusi járműveket feldolgozó irodalom is, főként GEGESIDZE és PETROSZJAN jóvoltából.

8 Nagyon hiányzik azonban a szerb, a horvát és a román szekerek monografikus feldolgozása. A románok ugyan több táji leírást publikáltak (M. BOCSE, N. DUNÄRE), de ezekből nem rajzolódik ki egész Románia sejthetően igen változatos járműtípusainak rendje.

9 A kutatás nemzetközi összefogását segítették a Land Transport in Europe kötetben (Kobenhavn, 1973), a debreceni Cunda Festschriftben (Műveltség és Hagyomány, 1971.), a Národopisny vestník Ceskoslovensky jármolással foglalkozó öszszevont lll-IV. kötetében (Brno, 1969), legutóbb pedig a Traditionelle Transportmethoden in Ostmitteleuropa c. kötetben publikált, témánkba vágó tanulmányok is. Az Európai Néprajzi Atlasz közreműködőinek 1974-ben, Visegrádon megtartott munkaülésén A. FENTON előterjesztésében felmerült a kerekes járművek európai rendszerezésének, térképezésének gondolata is.

10 Az elmondottak talán érzékeltetik a szekér-téma iránt napjainkban megnyilvánuló nagy nemzetközi érdeklődést. Más országok etnográfusainak erőfeszítései és eredményei a magyarokat is saját szekereik múzeumi megóvására, tudományos rendszerezésére, feldolgozására kellene hogy ösztönözze. Sajnálatos tény, de a récens magyar szekerekről nagyon hiányoznak az összefoglaló, idegen nyelven is olvasható munkák. A kocsi magyar eredetének kinyomozása, DOMANOVSZKY Sándor remek dolgozata a mázsaszekérről, PETTKÓ-SZANDTNER könyve a magyar kocsizásról, TARR László gazdag múvelődéstörténeti dokumentációval kiadott könyve, KESZI-KOVÁCS László sok jó szócikke a Magyar Néprajzi Lexikon köteteiben

11 igen tiszteletre méltó teljesítmény, amelyekre lehet építeni, s amelyek további munkára serkentenek bennünket. 2. A kocsi magyar eredetét külföldi szerzők már a 17. században is emlegették, majd CORNIDES Dániel 1781-ben Pozsonyban kiadott művére hivatkozva ter6. VIIRES, Ants 1971.; VIIRES, Ants 1975. VIIRES, Ants 1978.; VIIRES, Ants 1980. 7. CZEKANOWSKI, Jan 1952.; BURSZTA, Jozef 1964.; MJARTAN, Ján 1974.; MARINOV, Vasil 1982.; VAKARELSKI, Christo 1969.; KOLEV, Nikolay 1981. 8. CEGESCHIDZE, M. 1956.; PETROSZJAN, L. V. 1972. 9. BOCSE, Maria 1975. ; DUNÄRE, Nicolae 1972. 359-578. 10. Lásd FENTON, Alexander 1976. 11. DOMANOVSZKY Sándor 1917. és 1979.; PETTKÓ-SZANDTNER Tibor 1931.; TARR L. 1968.