Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez (1973)

lyeztek el.

116 A szekérládába kerülő teher (például csöves kukorica, zsákolatlan burgonya stb.) a bütü lészát a deszkapánthoz szorította. A nyelvterület északkeleti részein tiltanak nevezik azt a fonott vagy deszkalapot, amit a szekér végében függőleges síkban elhelyeztek.

117 Sajátos geográfiai elterjedtséget mutat a Szentendrei-szigetről leveles saroglya néven leírt szekéralkatrész, amelyet széna- és fahordáskor a jármű elejére tesznek. (Két egyenes deszkalap közé rögzített, rendszerint 5 deszka sugarasan elhelyezve).

118 Ez azonban neve ellenére sem tekinthető igazi szekérsaroglyának. Saját terepmunkánk nyomán úgy látjuk, hogy ez a forma a Duna-kanyar környékén ismeretes, mintegy 50-60 km átmérőjű körzetben, beleértve a Budai-hegyvidéket és Hont déli részét, a Börzsöny, Ipoly vidékét. Az újabban elterjedt deszkaoldallal jár együtt a két léc között vertikálisan mozgatható deszkalap a földhordó, trágyahordó, szénahordó fuvaros és parasztszekerek két végén. Ennek legelterjedtebb, csaknem országosan ismert elnevezése a súber. A kubikos kordé, a rakoncás kolesz, a bakity, a vánkusos szekér rendszerint súberral van felszerelve. A tulajdonképpeni saroglya elnevezése országosan egységes, a saroglya szó és alakváltozatai lelhetők fel mindenütt. A láncos rácsos saroglyának három változatát ismerjük: 1) egyenes, 2) enyhén ívelt, egyik végén görbébb, 3) erősen hajlított, csaknem félkörös. Az egyenes saroglya Borsodtól és a Nagykunságtól kezdve a nyelvterület egész északi, északkeleti részén elterjedt. Erdélyben is sokfelé megtalálható. Az erősen hajlított saroglya a Dunántúl déli sarkában, Baranyában, s a vele határos somogyi, tolnai részeken és a Dél-Alföldön látszik elterjedettnek. A Duna-Tisza között Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Tiszántúlon a Körösök mutatják északi határát. A nyelvterület fennmaradó részén, a Dunántúl és a Kisalföld tájain, s Kecskeméttől északra a nyelvhatárig terjedő vidéken az enyhén ívelt saroglya használatos. Fonott oldal, kocsi kas Említettük, hogy a szekéroldal eredetileg vesszőből font kerítéshez volt hasonlatos. Az így kialakított kocsiláda lényegesen könnyebb volt, mintha fából, deszkából készült volna. A kezdetleges igázási módok idején ez nem volt elhanyagolható körülmény. A fonott kocsioldal kialakulását és fennmaradását elősegítette a fűrész hiánya, a vékony deszka-készítmények rendkívüli munkaigényessége is. A vesszőfonadékból kialakított szekérláda megfelelően zárt lehetett. Talán a szekér zárt 116. HAÁZ Ferenc 1932. 16. 117. SZINNYEI József 1901. 731. Saját terepmunkámból ismerem Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs sok falujából. 118. GRÁFIK Imre 1971. 110-111.