Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez (1973)

gyobb, 4-6 lovas szekéré 8-9 sukk volt."

107 Saját terepismereteink szerint a legrövidebb szekerek a Felső-Tiszántúlon és Szilágyban, valamint a Mezőségen találhatók. Szentesen a kocsi hossza 7 sukk (kb. 220 cm). Az oldal ott sokáig magasabb volt (24 coll), mint a környező városokban, de most már megelégszenek a 20 coll magas oldallal. CSALOG Zsolt rámutatott, hogy a pesti, váci, makói kocsigyárak a 7,5-8 sukkos kocsit terjesztik, s ezzel a táji különbségek megszüntetését segítik elő.

108 A Szentendrei-szigeten 10-12 sukk hosszú szekéroldalakat használnak,

109 Diósjenőn a rövid szekér 9 sukkos, a hosszú szekér 15 sukkos.

110 Pest, Nógrád régi szekere azonban rövidebb lehetett ennél, mert a váckisújfalui fakószekér mindöszsze 2 m hosszú volt.

111 Saját gyűjtéseimből látom, hogy Hontban, Nógrádban, a Mátra - Bükk-vidékén, Gömörben a fuvarosszekér általában 8-10 sukk, hosszabb, mint a Közép-Tisza-vidékén használatos. A Dunántúlon és a Bánságban szintén hosszabb kocsikat használnak, mint az Alföld középső és északi harmadában. A Székelyföldön is hosszabb a szekér (általában 8 sukk), mint Erdélyben másutt. Fontos lenne, hogy minél több pontról álljon a kutatás rendelkezésére szekér és kocsi formákhoz, valamint időhöz kötött méret. Az időbeli keveredés sajnos az MNA itt nem érintett adatainak értékelését is megnehezíti. Egészen szembeötlőek, megbízhatóbban adatolhatok a szálas termékek (széna, szalma) szállításához használt szekéroldalak méretei. A Kárpát-medencén belül jól elkülöníthető elterjedtségi területet alkot a hosszú oldallal, nyári oldallal, nyári derékkal felszerelt szekér, amelyet rendszerint a fuvaros szekér megnyújtása révén, az oldalak cseréjével alakítanak ki. Általánosnak tekinthetjük, hogy a nagyobb gazdákat kivéve a paraszti gazdaságok nem tartottak egész télen át külön rövid és külön hosszú szekeret is. Egyes tájakon azonban a kisgazdáknak is több szekerük volt. Csíkban például a 19-20. századfordulón egy 10 holdas, két lovas kisgazdának is volt három szekere, egy hatökrös gazdának pedig legkevesebb 7 szekere volt. Külön volt gabona- és szénahordásra szolgáló egészvágás szekere is. Minden csíki székely gazdának egész kis vagyona feküdt szekerekben.

112 Gömörben is volt a közepes gazdáknak egy ún. nyári szekere, amit kizárólag hordáskor használtak, s amit nem a normál kisfuvarozó szekér meghosszabbítása révén alakítottak át. A hosszú oldalas [széna, szalma] hordó szekerek elterjedtek az egész Dunántúlon, a nyelvterület egész északi részén és Erdély keleti felében. Ezzel szemben a Nagyalföldön nem szokták a szekeret a nyújtó meghosszabbítása révén átalakítani, hosszú szekéroldallal ellátni, hanem a máskor is használt fuvarosszekeret szerelik fel vendégoldallal. A hosszú oldal a mondott területeken általában magasabb is, mint a normál szekéroldal. Olyan speciálisan magas oldalakat azonban a magyarok 107. BALOGH István 1966. 75. 108. CSALOG Zsolt 1965. 9., 16-17. 109. GRÁFIK Imre 1971. 108. 110. GÖNYEY Sándor 1940. 234. (Ethnographia LIV.) 111. GÖNYEY Sándor 1940. 40. (Néprajzi Értesítő XXXII.) 112. T. NAGY Imre 1902. 22. (Csík vármegye monográfiája, Vármegyei Szociográfiák, Budapest). Egészvágás szekér ára 90 korona, félvágásé 44 korona, lovas szekéré 120 korona volt. Egy két ökrös kisgazdának 300-400 koronája feküdt szekerekben, s kisebb értékű gazdasági eszközökben.