Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez (1973)
Az elöl rakoncás, hátul merev lőcsös (bágyi lőcs) forma a Székelyföld mellett ismeretes a dél-erdélyi szórványmagyarságnál is. Másik góca a Zempléni-hegység vidékén, a Hernád és a Bodrog közötti területen van. 96 Az elöl rakoncás, hátul vasalt lőcsös forma a 20. század elején nem volt ritka a Kelet-Dunántúlon, s több helyütt ismerték Nyugat-Dunántúlon is. Úgy tűnik, hogy ez a forma inkább a személyszállító lovas kocsival függ össze, mint a terhes szekerekkel. Elterjedtségének megállapítása, alaposabb formai, funkcionális leírása megérné a fáradságot. A vasalt lőcsös szekér Magyarországon már legalább egy évszázada uralomra jutott, s a többi formát fokozatosan kiszorította, illetve háttérbe nyomta. A deszkafalú, elöl-hátul rakoncás szekerek újabb, részleteiben még nem ismert folyamat eredményeképpen terjedtek, mint azt a bakity esete is mutatja. Terjedését gazdasági regresszió, elszegényedés segítette. Az első világháború után előnyomult a Felső-Tiszántúlon, a vánkusos szekér, 97 s a Sajó-Hernád vidékén a kolesz. A Bánságban a rakoncás szekeret besszarábíai kocsi néven ismerik. Az elnevezést azzal magyarázzák, hogy a II. világháború idején Besszarábiából érkező áttelepültek hozták be magukkal, s ma is csak ők használják ezt a kocsitípust. 93 A kocsiszekrény, kocsi oldal formája A szekéroldal eredeti formája létrához hasonló. Nem véletlen, hogy a szekéroldal neve Erdélyben általában lajtorja, Abaúj-Zemplénben pedig létra" A korai szekérábrázolásokon, s a kezdetleges, primitív szekereken egyaránt gyakran látható, hogy a „létraközöket" vesszővel, kerítés módjára befonták. A szekéroldal két vastag dorongjának elnevezése változatos, Szentendrei-szigeten oldalszár, Szentesen ódalkáva, Zemplénben létrarúd; a „létrafoknak" megfelelő elnevezések: záp, karfa, pálca stb. Szekéroldal egy-egy gazdaságon belül is rendszerint több változatban található: van hosszabb és rövidebb, magasabb és alacsonyabb, létrás és deszkaoldal stb. A létrás oldalnak is több formája van. A behordáshoz, szálas terményekhez más formát használnak, mint egyéb teher szállításához, s megint más oldalt tesznek fel a személyszállításhoz. Hordáshoz ritkazápos szekeret, személyszállításhoz pedig sürűzápost használnak. A zápok sűrűsége tájanként is mutat eltérést. Az ország egyes részein a szekéroldalban annyi záp található, ahány sukk az oldal hossza. A Dél-Alföld, különösen a Bánság kiválik más vidékek közül sűrűzápos kocsijaival. Lokális különbségek mutatkoznak az oldal közfáinak, pálcáinak számában, az oldal alkatrészeinek, vékonyabb vagy vastagabb kidolgozásában is. 100 Ezekre a részletekre itt nem térhetünk ki. 96. BALASSA Iván 1964. 153-154. 138. sz. fotóján elöl-hátul merev löcsü szekér látható. L. még IKVAI Nándor 1967. 131. Saját gyűjtést az egész Hernád-Bodrog közti területen és Dél-Szlovákia szomszédos részein folytattam. 97. BALOGH István 1966. 82-83. 98. Saját gyűjtésem. 99. A létra és változatai 'szekéroldal' jelentésben már a 15. század végén ismeretesek. Német eredetű szó, de esetleg szláv közvetítéssel is számolni lehet. BENKÖ Loránd 1970. II. 761. 100. CSALOG Zsolt 1965. 16.
