Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez (1973)
Fontos feladat a kerekes jármüvek kerékátmérőinek összegyűjtése és rendszerezése. Debrecenben a kerék méretei minden szekértípusnál azonosak; az első kerék átmérője 34 coll (kb. 95,2 cm), a hátsóé 40 coll (112 cm), a talyiga kereke pedig 42 coll (117,6 cm) volt. 85 Szentendrei-szigeten az első kerék magassága 90 cm, a hátsóé 104-106 cm. 80 Szentesen az első kerék átmérője 90-93 cm, a hátsóé 104-106 cm. 87 Csíkban viszont az első kerék magassága mindössze 80 és a hátsóé is csak 90 cm. 88 E néhány számból is kitetszik, hogy az Alföldön a szekérkerekek átmérője nagyobb, mint a hegyvidéken, s átlagosan 10 cm-rel meghaladja a székelyföldit. Terepismereteink szerint az Északi-Kárpátokban, s hazánk hegyvidékein mindenütt kisebb átmérőjű szekérkereket használnak, mint az Alföldön. A debreceni és a szentendrei kerékméretek különbsége jelzi, hogy az alföldi tájak között is mutatkozott eltérés. Ennek okát kereshetjük a talajviszonyokban (kötött talaj, futóhomok stb.), s a táji tradíciók különbözőségében is. A „vasas szekerek" kerekeit nem a paraszti, népi faragók, hanem iparosok, kerékgyártók, bognárok készítették, kovácsok vasalták. Mesterségük műszavai közül a parasztság is sokat átvett a szekérkerék alkatrészeinek megnevezésére, például ráf, sing, sín, puska, persely stb. A magyar parasztszekerek felépítménye (kocsiszekrény, karosszéria) A jármüvek alépítményének kulcsfontosságú, bár a szem előtt rejtettebb részei után a leginkább szembetűnő alkatrészeit, a kocsiszekrény darabjait is szükséges megvizsgálni. Mindenekelőtt a szekéroldal formája, anyaga, hossza, kitámasztásának módja {rakonca, lőcs), a saroglya formája, a kocsikas, a kocsiernyő anyaga, mérete, formája vehető tekintetbe a formai rendszerezéshez. A szekéroldal kitámasztása A szekér felépítményének kulcsa az oldal kitámasztásának módja. Minél szilárdabban áll a szekéroldal, annál nagyobb teher szállítására alkalmas a szekér. Az oldal biztosításának két alaptípusát lehet elkülöníteni, s két alapforma között számos átmeneti megoldás található: 1) Rakonca 2) Lőcs. A rakonca a hátsó tengely fölött, azzal párhuzamosan elhelyezett vánkosfa, párnafa, illetve az első tengely esetében a vánkos fölé helyezett fergettyű két végébe szilárdan rögzített egyenes karó. A rézsútosan felfelé álló, merev rakoncakarók belső oldalához támasztják a tábla alakú szekéroldalt. A lőcs a rakoncánál hoszszabb és egyik vége közelében jellegzetesen hajlott görbe rúd, amelynek egyik vé85. BALOGH István 1966. 75. 86. GRÁFIK Imre 1970. 99. 87. CSALOG Zsolt 1965. 5. 88. GÖNYEY Sándor 1942. 273.