Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez (1973)

Kerekes járművek tengelye és kereke Paraszti jármüveink formai osztályozásához elengedhetetlen volna a kerék formáinak és méreteinek, valamint a tengely, s a hozzá kapcsolódó párnafa, fergettyú, ágas formájának és méreteinek ismerete az egész nyelvterületről, minden járműtípusról. Az alváz, a „futómű" lényeges formai eltéréseket a magyar nyelvterületen nem sejtet, sőt az alkatrészeket jelölő műszavak is feltűnő egyezést mutatnak.

77 Nem ismerjük, s már aligha lesz mód megismerni a fatengely kiszorulásának folyamatát részleteiben. Eltérések bizonyosan voltak országrészek, tájak, társadalmi rétegek, üzemformák között. Sokatmondó adat, hogy a borsodi Tisza mentén 1870 előtt kizárólag fatengelyű szekeret használtak. Szenzáció volt, amikor Barta József az első vastengelyű szekeret bemutatta Ároktőn.

78 A fatengelyű szekér legtovább a nyelvterület keleti felében, Erdélyben tartotta magát. MarosTorda megyében 1897-es statisztika szerint az összes szekérből csak 1565 darab volt vastengelyü, ezzel szemben 14 787 darabnak volt még fatengelye.

79 A vastengely elterjedése alighanem a tengelyhosszűság egységességét is elősegítette. A tengely hosszúságát, a keréknyomvonalak távolságát a székely szekerek kivételével nem ismerjük megbízható módon. Nincs a tengelyről áttekintésünk sem geográfiailag, sem időben az egyes járműfélékhez köthető módon. A székelyeknél a nyelv is hűségesen tükrözi a tengely váltakozó hosszúságát, mert megkülönböztetik az egész vágás, a félvágás és a háromfertályos szekeret. Maros-Tordában egész tengelyű, féltengelyű elnevezése is használatos. Háromszékben már a 18. század derekán is régen meggyökeresedett szokásnak látszott ez a szóhasználat.

80 Udvarhelyszéken a tengely hossza egész vágású szekérhez 200, a háromfertályoshoz 188, a félvágáshoz 178 cm.

81 Csíkban a két kerék nyomvonala között egész vágás szekér esetén 100 cm, félvágás szekér esetén csak 80 cm a távolság.

82 A kétféle szekeret szükség esetén kombinálják. A félvágás szekér elejét (előszekér) az egészvágású szekér hátsó részével (utószekér) kapcsolják öszsze. Ezáltal az első és hátsó kerekek nem azonos nyomon haladnak, s a lejtős terepen nem borul fel egykönnyen a szekér. Az egész vágás szekeret rendszerint ökörvagy bivalyfogattal vontatták, s a székely földművesek többsége - megfelelő igaerő hiányában - nem ezt, hanem a félvágás szekeret használta. A tengellyel együtt forgó kerék, az ún. 'sajtkerék', azaz teli, tömör kerék etnológiai szempontból lényeges kérdéseit most mellőzve, a kerékagy formai fejlődéséről, a küllők és a keréktalpak számáról szükséges feltétlenül szólni. A fakó szekér- egyes helyeken a 20. század elejéig használatban volt - tisztán fából, vasalás nélkül készült. „A fakókerék minden részében erösebb, vaskosabb volt, mint a ma használatos; kerékagya fél méter hosszú, fala 10 cm magas, 15 cm széles. Ötrészű 77. GYÖRFFY István e . n. 216. 78. K. KOVÁCS László 1937. 202. (Néprajzi Értesítő XXIX.) 79. BARABÁS Endre 1907. 49. (Maros-Torda vármegye monográfiája. Budapest) 80. SZINNYEI József 1893-1901. 457, 566., 893.; Cs. BOGÁTS Dénes 1943. 29., 40. 81. HAÁZ Ferenc 1932. 13. 82. GÖNYEY Sándor 1942. 273.