Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Ökrös- és lovasszánok a Kárpát-medencében (1998)

ban 220 cm hosszú, 105 cm széles, 55-45 cm magas jármű volt.

12 Átányon (Heves m.) a lovas szán hossza 245 cm.

13 Székelyföldön ezt a szánformát négyes szánnak nevezik, mert négy lába van.

14 Ezeket a szánokat általában két ökörrel vontatják. Megszokott szánformája ez a román parasztoknak is Erdélyben. A szán négy lábát két eplény köti össze.

15 A fentiekben leírt szántípust sok hegy- és erdővidéken használták fahordásra. Ahhoz nem volt szükség szekér- vagy szánoldalakra csupán négy tartókaróra (népiesen rakonca) és a rakomány lekötésére. A vastag rönkfa és a véknyabb ölfa rakodásának módja a szánra eltérő volt.

16 Azonban az egész szánnak, négyes szánnak több hátránya is volt. Például az, hogy rakodás, várakozás idején túlságosan besüllyedt a hóba, s nehezen lehetett elindítani. Nehezen lehetett vele fordulni, kanyarodni is a hosszú szántalpak miatt. Ennek ellenére a Dunántúl és az Alföld parasztsága egyedül ezt a szánformát használta. Felső-Magyarországon és Erdélyben a magyarok és a többi nép (szlovák, ruszin, német, román) még két másik szánfajtát ismertek a téli fahordáshoz. Székelyföldön leghasznosabb szánfajta a félszán (tájnyelvi bakkszán), amit több módon tudnak használni. Ennek szélessége és hosszúsága éppen hogy meghaladja a 100 cm-t. Fontos szerkezeti eleme az eplényen fekvő párnafa (népi nevén fergettyü), amit egy vertikális helyzetű vaspálca rögzít a szánhoz. Ez az alkatrész a vaspálcán el tud fordulni horizontálisan jobbra vagy balra. A szántalp rövidsége és ezen alkatrészek révén ez a szántípus kis ívben tud kanyarodni. Amikor hosszú szálfát szállítanak vele, a fatörzs egyik végét emelik rá a szánra, s rögzítik a lánccal, másik vége a havon csúszik. Szekérútra érve olykor egy másik félszánt helyeznek a fatörzs másik vége alá. Ezeket a szánokat előszán és utószán néven különböztetik meg. Az utószánhoz nem tartozik vonórúd, s az állatok befogásához szükséges egyéb alkatrész. Erre fergettyűt sem szoktak alkalmazni. Az elő- és utószánt mindig a szükségnek megfelelően, kellő távolságban helyezik el a hosszú fatörzs, deszka, léc stb. szállítmány alá. A félszánok másik alkalmazási módja a két csúszórúddal ellátott formai változat. Ezt a páros csúszórudat egy-két pánttal szilárdan összekapcsolják és rájuk szerelt függőleges helyzetű karókat használnak a széna- vagy ölfarakomány biztosítására.

17 Hasonló rövid szánokat használnak a román parasztok az ErdélyiÉrchegységben (Muntii Apuseni), s bizonyára más erdélyi magashegységekben is.

18 Felső-Magyarországon és az Északi-Kárpátok különböző vidékein szintén ismeretes a félszánok több változata. Ilyen szánokat máig használnak a Bükk- és a Zemplénihegység magyar és szlovák parasztjai, s a mai Szlovákia közép- és magashegysé12. VAJKAI Aurél 1959. 122. 15. FÉL Edit-HOFER Tamás 1974. 427. 14. HAÁZ Ferenc 1942. 23. 15. BOCSE, Maria 1975. 596. 16. HEGYI Imre 1978. 70-73. 17. HAÁZ Ferenc 1942. 20-23. 18. BOCSE, Maria 1975. 596.