Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Ökrös- és lovasszánok a Kárpát-medencében (1998)

2. kép. A. Ölfával megrakott lovas szán. Északi-Bakony, HEGYI 1978. 73. nyomán; B. Rönkrakodás lovas szánra. Északi-Bakony, HEGYI 1978. 70. nyomán. Az ökrös és lovas szánok télen a szekereket és kocsikat helyettesítették. Havon csúszó teherszállító szánokat a magyar nyelvterület minden falujában használtak és az erdős hegységekben máig tartanak. Székelyföldön, a Keleti-Kárpátokban minden gazdaságban volt néhány szán. Ott a parasztok maguk készítették el a szánokat, sőt eladásra is csináltak belőlük.

10 Szentgálon (Veszprém m.) némely parasztgazdának 4-5 szánja is volt. Azonban ott a bognárok és a fafaragó háziiparosok foglalkoztak a szánok (sőt szekerek) készítésével.

11 A19. század második felében a két magyar alföldön és a Dunántúlon már kocsigyárakban készültek az igényesebb személyszállító szánok. 10. HAÁZ Ferenc 1942. 19. 11. VAJKAI Aurél 1959. 121.