Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Szekerek és fogatok a honfoglalás korában (1997)

3. kép. Régi típusú teiega, „módon täräg", Chölönbuir, Mongólia. Földes L. felv. 1967-ben. Néprajzi Múzeum F. 218828 a tärgän, täräg a magyarral azonos értelemben mutatható ki.

31 Ehhez az alapszóhoz kapcsolódott a szlávból átvett-ca kicsinyítő képző. Lehetetlen megmondani, hogy az alapszóhoz hol, mikor, melyik nyelvben kapcsolódott ez a képző. A taliga elsődleges jelentése 'kétkerekű jármű', s szintén honfoglalás előtti eleme nyelvünkben. Végső forrása vitatott, megfelelői - jórészt magyar közvetítéssel - több közép- és kelet-európai nyelvben megtalálhatóak. Ennek alapján a taligát a TESz vándorszónak minősíti. „A magyar szó a legvalószínűbb feltevés szerint a régi oroszból vagy ukránból való átvétel; nem zárható ki azonban, hogy mi is ugyanúgy valamely kelet-európai nyelvből vettük át, mint a szomszédos nyelvek."

32 BALASSA Iván úgy vélte, hogy a taliga szót csak az óoroszból vagy óukránból lehet magyarázni, mivel más szláv nyelvben nem volt meg. „Szavunk minden bizonnyal része annak az eketerminológiának, amit a keleti-szláv népektől még a honfoglalás előtt sajátítottak el."

33 Ennek azonban ellentmond az 'eketaliga' jelentés kései (1521) adatolása és a szó korai mongol előfordulása. A mongol 31. VÁCZY Péter 1958. 277.; FÖLDES László felvétele F. 218828 32. TESz III. 829-30.; Lásd még: KNIEZSA István 1955. 760-61. 33. BALASSA Iván 1973. 212.