Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Magyar szénásszekerek a 18-19. században (1993)

3. kép. Szénásszekér két vendégrúddal, Átány (Heves m.). FÉL E.-HOFER T. 1974. nyomán résbe. A 200-220 cm hosszú szekéroldalon elöl kicsivel, hátul akár 150 cm-rel túlnyúlnak a vendégrudak. Ezáltal a szekéroldal felső peremének magasságában a rakodótér jelentősen megnövekszik. A magyar nyelvterület középső harmadában a Tisza síkságán, s a vele érintkező északi és erdélyi körzetekben a 18-19. században vendégrudakkal felszerelt rövid szekér szolgált a széna és a kalászos gabona szállítására. A 19-20. században ez a technikai megoldás a centrális alföldi területről fokozatosan terjedt a peremek felé. Kelet-Dunántúl és az északi népterület falvaiban a hosszú szekérhez kapcsolódott. Az északkeleti körzetekben pedig felváltotta a költségesebb, nehezebb hosszú szekéroldalt, a hosszú szekeret. A vendégrúd alkalmazását a 18. század végén említik az ismert források. Alaposabb levéltári kutatás biztosan bizonyítani fogja majd a vendégrudak használatát a 17. században is.

15 d. Magas oldalú szekér Néhány vidéken speciális szekerek vannak szénahordásra. Ezek nyomtáva szélesebb, mint a többi szekéré és létrás oldalaik is magasabbak. Ezeket nem a szekér megnyújtásával, az oldalak kicserélésével nyerik, s nem használnak hozzájuk sem vendégrudakat, sem nyársakat. Gömör és Borsod megyében, s az északról szomszédos szlovák körzetekben e szekér mintegy 80-100 cm magas oldalai nem derékszögben, függőlegesen állnak, hanem ferdén. A rakodótér keresztmetszeti rajza trapézt formál. Oldalait az említett északi tájakon négy lőcs támasztja ki. A Székelyföldön (Erdély) hátul lőcsök, elöl egy keresztpánt tartják ebben a helyzetben az oldalakat. Függőleges helyzetű magas oldallal felszerelt szekér a magyar nyelvterületen a 18-19. században még nem volt. A 20. században is csak szórványosan fordul elő. Veszprém megyében, a Balaton közelében mint helyi újítást írták le. Ezt látszik erősíteni elnevezése is. A batár szó eredetileg terjedelmes, díszes hintó megnevezésére szolgált, amit a püspökök, s az arisztokrácia egyes tagjai használtak. A szénabatárhossza 300-500 cm között változhat. A rakodótér szélessége 225-240 cm, 15. PALÁDI-KOVÁCS Attila i.m. (1979) 351. és XXXIII. térkép.