Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

KEREZSI Ágnes: Az obi-ugorok legjellemzőbb épülettípusai

AZ OBI-UGOROK LEGJELLEMZŐBB ÉPÜLETTÍPUSAI KEREZSI ÁGNES Az emberiség egyik legősibb és egyben legégetőbb problémája kétségtelenül a lakáskérdés. Hajlékának kiválasztásában nagymértékben befolyásolták az embert életmódja és az időjárási viszonyok. Az 1 millió 435 ezer négyzetkilométer nagyságú Tyumenyi körzetben, ahol az obiugorok élnek, ahogy nem lehet azonos társadalmi viszonyokról beszélni, ugyanígy nem lehet azonos gazdasági körülményeket sem feltételezni. Hiszen ez a hatalmas, kontinens nagyságú terület délen az erdős tajga határáig, északon a tundra övezetéig húzódik, nyugaton az Urál hegység határolja, ahol a hegyvidéki éghajlat befolyásolja az itt élők életmódját, míg keleten az Ob gyűjtőmedencéje és a Jeniszej hatalmas víztömege határozza meg az őslakók életét. A viszonylag izoláltan élő, az egyes folyók körül tömörülő obi-ugor csoportok mindenhol kialakították a maguk sajátos gazdasági típusát. Míg egyes helyeken a nagyméretű rénszarvastartás miatt állandóan vándoroltak (például az Ob alsó folyása és mellékfolyói mentén), máshol a rénszarvastartás túlsúlya ellenére állandó téli szállások és időszakos nyári szállások váltogatták egymást (például Szoszva, Lozva, Kazim mellett). Más vidékeken a halászat játszott domináns szerepet (például az Ob, Irtis, Konda, Gyemjanka mentén), vagy a vadászat jelentette a gazdaság alapját, mint az Ob felső folyása mentén. Az Ob és az Irtis középső folyása mentén élő családok életében a halászat és a vadászat szerepe csaknem azonos volt.

1 Az összesen alig harmincezer őslakó ma is nagy szétszórtságban él, többségük falvakban, városokban, s csak töredékük a tajgában. Az obi-ugorok házai a bennük lakók életmódja szerint változtak, és mind rendeltetésük, mind konstrukciójuk szerint igen változatosak voltak: állandó és időszakos jellegűek, gerendaházak, földkunyhók, kéreggel fedett kúpalakú rudas sátrak. Különböző hajlékokat építettek a hantik és manysik évszakok szerint is. Hasonló sokszínűség figyelhető meg a gazdasági épületeknél is, melyek között a vázas szerkezetű füstölők, hálószárítók mellett megtalálhatók a lapostetejű gerendából készült karámok és a nyeregtetős, magas lábakon álló kamrák is. Nem véletlen, hogy a hatalmas területen élő és különböző foglalkozást űző obiugoroknál a finn kutató, SIRELIUS, U. T, még a 20. sz. elején is több mint 30 épülettípust különböztetett meg.

2 Sőt, egyes kutatók ezt a számot még többre becsülik. így például SZOKOLOVA, Z. P szerint épületfajtáik száma negyvennél nem lehetett kevesebb.

3 Ezek az épületek meghökkentenek formagazdagságukkal és célszerűségükkel, némelyikük kétségtelenül sok ezer éves múltra tekinthet vissza. 1. SZOKOLOVA. Zoja Petrovna 1991. 48. 2. SIRELIUS. UunoTaavi 1906-1911. 3. SZOKOLOVA. Zoja Petrovna 1998. 37.