Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
BALASSA M. Iván: A népi építészet a régészet és a néprajztudomány között
úgynevezett „ereszes"-ház minden ismérvével rendelkezik, azaz a nyitott, deszkarácsozattal ellátott ereszből nyílik szemben a kicsiháza, jobbra a parádésháza egy-egy ajtó, az utóbbi mögött ott van az oldalkamra, ennek nincs ajtaja. 21 Sajnos a házról, azon túl, amit akár a helyszínen is tanulmányozhatunk, nem túlzottan sokat tudunk, de az nagyon valószínű, hogy nemesi épület „udvarház" lehetett. Hasonlóak, igaz nem egyszer azért rangosabbak, gyakran tűnnek föl a 17. századi összeírásokban. Most már érthető, hogy miért használtam a két 17. századi erdélyi épület esetében a „rustucus" kifejezést, hiszen az egyik talán bányászház, a másik pedig egy nemesi udvarház volt, vagy lehetett, Torockó pedig a ház építésének idején város volt. A Felföldről nem ismerek napjainkat megért 17. századi házat. Ennek okát itt is az építőanyag- és építéstechnika-váltásban látom. Igaz ugyan, hogy FINDURA Imre a 19. század végén Rimaszombat történetét leírva megemlít egy házat, melynek mestergerendáján a következő felirat volt olvasható: „Építette Varga Bálint 1572ben", sőt oda nyilatkozik, hogy még ennél is régebbi faházak is álltak a városban. 22 FINDURA Imre egy másik 16. századi épületről is hírt ad, ezzel Maconkán (Nógrád m.) találkozott, és mestergerendája szerint: „1587-be csináltatta Szabó Bálint és Orosz Menyhért". 23 Sajnos a recens kutatás már nem talált ilyen épületekre, datált 18. századit is csak meglehetősen ritkán és inkább a korszak végéről. Ilyen például a már említett 1776-os igrici, 24 egy 1777-es Gyöngyössolymoson, 25 1 792-ből Poroszlón 26 és Noszvaj, mely 1798-ra datált. 27 A felsoroltak közül a két déli, már akár alföldinek is tekinthető épület fala vályog, a másik kettőé kő. Ez is jelzi, hogy a 18. század első feléből, esetleg az ezt megelőző századból származó épületek hiánya itt is az építőanyag/építéstechnika váltással van összefüggésben. Az újkor elején a régióban még általános a faépítkezés, lásd a rimaszombati városi épületekről elmondottakat, a nemesi-kuriális építészet területéről is számos ilyen levéltári adat hozható, 28 bár ugyanezek a városokban már a kőépítkezés erőteljes jelenlétét tanúsítják. Külön tanulságos az olyan mezővárosok vizsgálata, mint például Gönc, ahol a régi épületeket „huszita ház"-nak nevezik, tehát középkori épületet sejthetünk bennük. A legkorábbi ház azonban csak 1813-as datálású, de a település viharos története, melynek során 1533 és 1843 között legalább négyszer nagyrészt, vagy teljesen 21. KÓS Károly 1989. 202., alapterülete mintegy 8x6 méter, a dalnoki Veres-kúria 12x12 méteres volt és abban is nagyház, oldalház, kamra és eresz kapott helyet. 22. MALONYAY Dezső 1907. V. 23. FINDURA Imre 1894. 200. 24. BALASSA M. Iván 1980. 122. 25. BAKÓ Ferenci985. 229. 26. BAKÓ Ferenc 1967. 225. 27. BAKÓ Ferenc 1978. 63. 28. 1671 - Alsóregmec, Zemplén m. „Az Falunak felső Vegin Vaggion egy Nemes Curia, fa éppuletbol álló ház, Sindelyes heazattya." UetC3. 9-10.; 1671 - Torna, Torna m, „Mező Torna Varosában vagyon egy Nobilitaris Curia fabul épült" UetC 2. 590-591.: 1673 - Bácska. Zemplén m. „Ez a Curia két contignatioból álló. Az Also Contignatio Contounal egy nagy hosszú Palotát, kőből valót. Az felső Contignatio fából való..." UetC 4. 13.; 1673-Palágy, Ung m. „Vagyon itt... Udvarház, fábul épétettet, minden részeiben jó, a fedele Séndeles, Kü kémény rajta" UetC 4. 186.; 1704 - Fehérgyarmat, Szatmár m. ... „Nap kelett felül való végében vagyon egy Curia ... kapunak ellenében ... egy nagy Rend két contignatioju talpra épétettett fa Ház vagyon." UetC 5. 43. stb.
