Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
PÖLÖS Andrea: Építőáldozatok
„Mink belekötöttünk a házba egy kotlót csirkéstül, hogy a dögöjjík meg, nem mink hajjunk meg." „Az új házba egy tyúknak a nyakát a küszöbön el kell vágni, mert ott vérnek kell folyni, hogy halott ne legyen." - PÁVAY VÁJNA Ferenc 1907. 217. 11. Új ház küszöbe alá, a mikor feltöltik a ház földjét, némelyek eleven macskát temetnek, hogy a szerencsétlenség és különösen a halál elkerülje azt. - RELKOVIC Néda 1923/24. 108. d. Építőáldozat. Érendréden (Szatmár vm.) házépítéskor kutyát ütnek agyon, és beépítik a falba, hogy tartós legyen. (NAGY Katalin VIII. o.) 15 15. j.: Állat befalazása a németeknél is szokásos. (Ethnographia. 1910. évf. 9.) A votjákok házépítéskor vagy új házba költözéskor állatot áldoznak a földistennek, és az áldozati állat egyes részeit elássák (Ethnographia. 1903. évf. 163.) Közlő említette, hogy atyja mint, helybeli jegyző sokat küzdött a szokás ellen. Maros-Torda vármegyében csak olyan állatot szabad beépíteni, amely nem vérengző. (Néprajzi Értesítő 1913. 101.) Vö. Magy. Mérnök- és Építész Egylet Közlönye. 1894. évf. 303., 304.. 305. I.). - RICHTER M. István 1942. 30. : az alapkő alá fúrt lyukba tisztesfű, kenyér, só, pénz került. 31. : a kőművesek elhívják az építkezőt, vagy feleségét, és ráüttetnek vele az első sarokkőre, hogy „erős és egészséges legyen az épület." - SÁNDOR Mihályné 1976. 219-222. Az új ház szerencséje. „Sok mindent montak, akik tutták a dürgést, forgást, hogy mit kell csinálni, hogy szerencsénk legyík az új házzal. Meg is tettünk mindent merevül,..." „Ritka az ojan ház, mejikből hamarosan nem hal ki valaki. 176 " (176. jegyzet: Új ház halottja.: BENEDEK S., 1940. 201., JUHÁSZ, 1971. 619., KISS L, 1920. 82., BERZE NAGY, 1910. 29., 1940. III. 159., P MADÁR, 1967. 83., O. NAGY, 1966. Közmondás: Aki házat épít, meghal. H/500. „Az alapját kiástuk, kűből kiraktuk. Tettünk a sarkába, egy katujába pínzt, minden fajtából. Akkor mindétig sok pínzünk lesz, azírt. 180 " 180. jegyzet: Pénz a ház alapjába.: GÖNCZI, 1914. 469.. BERZE NAGY, 1940. III. 159., Cs. Pócs, 1964. 225., P MADÁR, 1967. 83. „A sárgerenda alá írást tettünk egy sörösüvegbe, aszt írtuk le, hogy ki csinálta, kik dolgoztak benne." „A ház küszöbét addig nem tették le, míg egy tyúk vérit nem fojattam oda. Nem tőtt az üdő tőllem, megfőztem, megettík a levit s a húsát. Igen minden faluban így szokják. 182 1 82. jegyzet: Tyúk vére a küszöb alá. (Építő áldozat): TÉGLÁS I., 1913. 99,, P MADÁR 1967. 85., RELKOVIC N., 1923. 107., Magyar Mérnök és Építészegylet Közleményei 1894. 303., HERMAN, 1903. 457., TÍMÁR, 1911. 177., GYÖRFFY I., 1925. 172., ERNYEI, Ethnographia. 1927. 260., E. J. Ethnographia. 1928. 52., DÖMÖTÖRT, é. n. 64., PÁVAI, 1907. 215., 354,, „Mikor meghótt az uram, anyósom aszt mondta, hogy fekete tyúkot kellett vóna merevül odatenni,..." „Monták, hogy mikor a zsidótemplomot csinálták, a sarkokat keresztyén ember vérivel állították meg. Hétévenkint megöltek egy-egy keresztyény embert, leginkább ártatlan jányt a vériért." „Ha kész lett a ház, kenyeret, sót, zsírt vittünk bé először." 184 184. jegyzet: Kenyeret, sót, zsírt az új házba.: GUNDA, 1932. 102., P MADÁR, 1967. 134., JUHÁSZ, 1971. 625., Irodalom: Építési áldozat: - TÉGLÁS István 1913 Építőáldozat emléke Tordán. Néprajzi Értesítő. - P MADÁR Ilona 1967 Sárrétudvari hiedelem. Néprajzi Közlemények. - RELKOVIC Néda 1923-24 Néphagyománygyűjtés. Ethnographia. - HERMAN 1903 Az építőáldozatról Ethnographia. - TÍMÁR 1911 Az építőáldozat babonája és mondája. Ethnographia. - GYÖRFFY 1925 A bűbájos a moldvaiaknál. Ethnographia. - ERNYEI 1927 Építőáldozat emléke. Ethnographia. 1928 Építőáldozat emléke a XVIII. Századból. Ethnographia.
