Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

PÖLÖS Andrea: Építőáldozatok

hét 67 fiútestvér egyetlen húga 68 áldozta fel magát (előre tudta, hogy mi vár rá, de vál­lalta, sőt, ő vigasztalta szüleit azzal, hogy mese, elbeszélés, dal tárgyai lesznek), Itt is megjelenik a lassú, harmadszorra bekövetkező halál, aminek középső fázisát így írja le: „Torkom vége elszorult, számban van a lehelletem." Ennek a balladás ének­nek máshol nem szereplő motívuma, hogy az emberáldozat előtt kétféle állat felál­dozását próbálták meg, és csak ezek sikertelensége után tették fel ismét a kérdést: „Mi kell Kazánynak, mi felelne meg a város alá?" Az első állat egy szürke ló feje volt. a második egy vörös kakas feje. Figyelemre méltó, hogy itt a kakas második, tehát áldozati értékében a jelentősebb, erősebb. Az emberáldozat másik „kiváltása", a szintén néprajzi példákból ismert árnyék bemérése. Az építkezés alapjainak lerakásánál az arra járó idegen árnyékát bemérik nádszállal, kákával, vagy egyéb, hosszú, egyenes szárú növénnyel, és azt beépítik a ház falába. 69 FRAZER az árnyékot azonosítja az élettel, és a lélekkel, az árnyék meg­mérését az árnyékkal, a mérték eltemetését az ember életének, vagy lelkének elte­metésével. Szerinte ez szolgál pótlékul az élő ember befalazása helyett, hogy az építmény szilárd és tartós legyen, és hogy haragos szelleme ott kísértsen és meg­védje az épületet az ellenségtől. 70 Példának hozza az erdélyi románokat, akik szerint akinek az árnyékát befalazták, az negyven napon belül meghal, 71 ezért kereskedtek is a bemért árnyékkal, 72 Moldvában is ismerik ezt a szokást, feltehető, hogy román hatásra. 73 Az árnyék bemérése történhet zsinórral is. Egy bolgár ballada 74 példájá­ból pedig feltételezhetjük, hogy a zsinórral történő bemérés, és a befalazás együtt történő, egymást erősítő cselekmények voltak: „Sudárszép testét zsinórral mérik/Zsinórral mérik, falba falazzák!" 75 68. Ebben a balladában is, mint a Kőműves Kelemennében is, nő az áldozat, ott feleség, itt lány-húg. A kisszámú adatban, ahol emberáldozatról, vagy annak lehetőségéről esik szó, már nem ilyen egyértelmű, ott lehet fiúgyerek is, de sosem felnőtt férfi. (Pl.: a 18. századból: „Ártalmas babonaság... a törökök... két jobbágy gyermeket elevenen a falak közé rakattak...azt bizonyította, hogy a töröknek jobbára majd minden nevezetesebb épületeik efféle iszonyító áldozatokba készültek." (E. J. 1928. 52.) bihari példa: „Monták, hogy mikor a zsidótemplomot csinálták, a sarkokat keresztyén ember vérivel állították meg. Hétévenkint megöltek egy-egy keresztyény embert, leginkább ártatlan jányt a vériért." (SÁNDOR Mihályné 1976. 222.) „Porosaiméról: Azt mondja egy odavaló asszony, hogy a zsidó pénzt fizet azért, hogy az új házban töltsön valaki egy éjjelt, mielőtt ő beköltözne. (ETHN. 1927. 261., Luby Margit gyűjtése.) Mindegyik esetben jellemző a mindig jelenlévő, hibáztatható, más vallású, idegen szerepeltetése ezekben a hiedelmekben. A bihari példa bevezetése a bizonytalanságot és némiképp a felelősség elhárítását, bár az azzal való egyetértést is takarja („monták"), szemben az adatközlő többi idézett vallomása bizonyosságot sugalló, sőt erősen személyes vonatkozásaival. 69. PÓCS Éva 1990. 562-563. 70. FRAZER. James G. 1993. 130. 71. Ez az egyetlen konkrét időszak-meghatározás a halálra, más esetben nem jósolják meg előre, csak a nem túl távoli jövőt jelölik meg. 72. FRAZER, James G. 1993. 130. 73. Saját gyűjtés, Külsőrekecsin, 2000. 74. Itt egy bolgár mondát említ, amelyik a Struma folyó „Asszony hídja" nevű hídjáról szól, és amelyet Nagy László fordított balladára. Mivel jegyzetet, vagy irodalmi hivatkozást nem idéz, ezért nem ellenőrizhető az eredeti szöveg, de ezt a fordulatot a monda is megengedi. 75. BECK Zoltán 1992. 534.

Next

/
Thumbnails
Contents