Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
PÖLÖS Andrea: Építőáldozatok
hét 67 fiútestvér egyetlen húga 68 áldozta fel magát (előre tudta, hogy mi vár rá, de vállalta, sőt, ő vigasztalta szüleit azzal, hogy mese, elbeszélés, dal tárgyai lesznek), Itt is megjelenik a lassú, harmadszorra bekövetkező halál, aminek középső fázisát így írja le: „Torkom vége elszorult, számban van a lehelletem." Ennek a balladás éneknek máshol nem szereplő motívuma, hogy az emberáldozat előtt kétféle állat feláldozását próbálták meg, és csak ezek sikertelensége után tették fel ismét a kérdést: „Mi kell Kazánynak, mi felelne meg a város alá?" Az első állat egy szürke ló feje volt. a második egy vörös kakas feje. Figyelemre méltó, hogy itt a kakas második, tehát áldozati értékében a jelentősebb, erősebb. Az emberáldozat másik „kiváltása", a szintén néprajzi példákból ismert árnyék bemérése. Az építkezés alapjainak lerakásánál az arra járó idegen árnyékát bemérik nádszállal, kákával, vagy egyéb, hosszú, egyenes szárú növénnyel, és azt beépítik a ház falába. 69 FRAZER az árnyékot azonosítja az élettel, és a lélekkel, az árnyék megmérését az árnyékkal, a mérték eltemetését az ember életének, vagy lelkének eltemetésével. Szerinte ez szolgál pótlékul az élő ember befalazása helyett, hogy az építmény szilárd és tartós legyen, és hogy haragos szelleme ott kísértsen és megvédje az épületet az ellenségtől. 70 Példának hozza az erdélyi románokat, akik szerint akinek az árnyékát befalazták, az negyven napon belül meghal, 71 ezért kereskedtek is a bemért árnyékkal, 72 Moldvában is ismerik ezt a szokást, feltehető, hogy román hatásra. 73 Az árnyék bemérése történhet zsinórral is. Egy bolgár ballada 74 példájából pedig feltételezhetjük, hogy a zsinórral történő bemérés, és a befalazás együtt történő, egymást erősítő cselekmények voltak: „Sudárszép testét zsinórral mérik/Zsinórral mérik, falba falazzák!" 75 68. Ebben a balladában is, mint a Kőműves Kelemennében is, nő az áldozat, ott feleség, itt lány-húg. A kisszámú adatban, ahol emberáldozatról, vagy annak lehetőségéről esik szó, már nem ilyen egyértelmű, ott lehet fiúgyerek is, de sosem felnőtt férfi. (Pl.: a 18. századból: „Ártalmas babonaság... a törökök... két jobbágy gyermeket elevenen a falak közé rakattak...azt bizonyította, hogy a töröknek jobbára majd minden nevezetesebb épületeik efféle iszonyító áldozatokba készültek." (E. J. 1928. 52.) bihari példa: „Monták, hogy mikor a zsidótemplomot csinálták, a sarkokat keresztyén ember vérivel állították meg. Hétévenkint megöltek egy-egy keresztyény embert, leginkább ártatlan jányt a vériért." (SÁNDOR Mihályné 1976. 222.) „Porosaiméról: Azt mondja egy odavaló asszony, hogy a zsidó pénzt fizet azért, hogy az új házban töltsön valaki egy éjjelt, mielőtt ő beköltözne. (ETHN. 1927. 261., Luby Margit gyűjtése.) Mindegyik esetben jellemző a mindig jelenlévő, hibáztatható, más vallású, idegen szerepeltetése ezekben a hiedelmekben. A bihari példa bevezetése a bizonytalanságot és némiképp a felelősség elhárítását, bár az azzal való egyetértést is takarja („monták"), szemben az adatközlő többi idézett vallomása bizonyosságot sugalló, sőt erősen személyes vonatkozásaival. 69. PÓCS Éva 1990. 562-563. 70. FRAZER. James G. 1993. 130. 71. Ez az egyetlen konkrét időszak-meghatározás a halálra, más esetben nem jósolják meg előre, csak a nem túl távoli jövőt jelölik meg. 72. FRAZER, James G. 1993. 130. 73. Saját gyűjtés, Külsőrekecsin, 2000. 74. Itt egy bolgár mondát említ, amelyik a Struma folyó „Asszony hídja" nevű hídjáról szól, és amelyet Nagy László fordított balladára. Mivel jegyzetet, vagy irodalmi hivatkozást nem idéz, ezért nem ellenőrizhető az eredeti szöveg, de ezt a fordulatot a monda is megengedi. 75. BECK Zoltán 1992. 534.
