Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
PÖLÖS Andrea: Építőáldozatok
kakast szándékoznak feláldozni. 41 A színeknek, illetve elsősorban a feketének tehát jelentősége van az áldozatoknál. A fekete, mint a rossz, a Gonosz, a halál, és a bűn megtestesítője 42 egyértelműen negatív jelentésű, és eszerint értelmezhető az áldozat úgy, hogy a fekete áldozati állat a halálával mintegy „magára veszi" az épülő ház. pontosabban a leendő lakói bűneit, esetleges közeli halálát. A fekete baromfi egyéb hiedelemben is megjelenik. A fekete kakas az ördöggel, boszorkánnyal azonosítható, de a kakas kettősségére jellemző, hogy kakasszóra viszont megszűnik az ördög és rossz szellem hatalma. 43 A kalotaszegi néphitben a fekete tyúk lágy héjú tojása a „föld meglágyulását," tehát az illető halálát jelzi, és ha valaki keresztúton fekete tyúktollra lép, az szerencsétlenséget jelent. 44 A görögök az alvilágiaknak, vízieknek fekete szárnyasokat szenteltek. 45 Az áldozatként használt vér lehet emberi 46 vagy állati is, és felhasználhatták az áldozat vérét és testét együtt, és külön is. Előfordul a vér nyers állapotban történő, áldozati felhasználása, tehát a megölt állat vérének odafolyatása a küszöbre külön 47 a vér folyatása, és az állat eltemetése 48 és az áldozati állat (baromfi) utólagos elfogyasztásával együtt is 49 A többes szám harmadik személy: „megettík" feltehetőleg az építőkre utal. Az adatközlő megjegyzése: „minden faluban így szokták", és „Meg is tettünk mindent merevül,..." a szokás elterjedt, kialakult, és kötelező voltát jelzi. 50 ) A Kőmíves Kelemenné balladában, melyet először Kriza János közölt, 51 a helységnév Déva, erdélyi, Hunyad megyei helység. Ennek különböző helyi változatai vannak, például Gyivó, Dió, egy esetben egy szövegvariációban három formában is közlik: 52 Déva, Gyéva, Gyévo. 53 Az ismert balladai eszközök, mint a hármas ismétlés (ennyiszer próbálják visszatéríteni az asszonyt az útról, illetve egyes változatokban ennyi részletben építik be az asszonyt: térdig, derékig, teljesen), egyes részek részletes taglalása, a gondolatismétlések stb. mellett a cselekmény, tehát a vétlen feleség feláldozásának leírása hosszasan, nem a szokásos „balladai homály" alapján történik. Az eleve elrendelt kifejlet drámaisága, a megszerkesztettség arra utalnak, hogy egy balladatípusnak ismert darabjával állunk szemben, és semmiképpen nem tekinthető egyedi balladának. 54 Vargyas Lajos bolgár román, aromun, szerb-horvát, albán, görög, grúz-abház, cigány, mordvin balladákat vagy prózai szövegeket állít párhuzamba a magyar nyelvterületen elterjedt balladával, 55 és arra a következtetésre jut, hogy a ballada a Kaukázusból került át az alánokon át 41. KAZÁNY 1928. 52. 42. SZIMBÓLUMTÁR 1997. 139. 43. WLISLOCKINÉ Dörfler Fanni 1895. 44. WLISLOCKINÉ Dörfler Fanni 1892. 53. 45. SZIMBÓLUMTÁR 1997. 30. 46. TÍMÁR Kálmán 1911. 177. 47. BECK Zoltán 1981. 25., P MADÁR Ilona 1967. 84., PÓCS Éva 1979. 337. 48. BECK Zoltán 1981. 33. 49. SÁNDOR Mihályné 1976. 219. 50. SÁNDOR Mihályné 1976. 219. 51. KRIZA János 1863. 314-317. 52. MOLDVAI é. n., 63-67. 53. Klézsei gyűjtés, 1976-ban. 54. Ebbe a körbe sorolható a „Manole-Manule mester" névvariánssal jelzett, Romániában gyűjtött balladatípus is. 55. VARGYAS Lajos 1976. 27-28.
