Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
PÖLÖS Andrea: Építőáldozatok
0 5 cm 1. kép Bepecsételt fazék a házba ásott gödörből A régészeti anyag összevetésekor megállapíthatjuk, hogy több esetben unikális, illetve újdonságszámba menő edényt építettek be (például a szentjakabfalvi ausztriai fazék, és a vízivárosi állatfejes kiöntőcsöves, külföldről származó sárga mázas korsó, melynek azért törték le a szűk szájú kiöntőcsöveit, hogy a kakas beleférjen) 28 Mindkettő importból származó, értékes, rövid ideig használt, vagy használaton kívüli darab. A 18. századi anyagban ezzel szemben már régi, elhasznált edényt építettek be. 29 A vasszög alkalmazása azzal magyarázható, hogy a vasnak elterjedése óta mágikus erőt, bajelhárító szerepet tulajdonítanak, ezzel függ össze, hogy a sírokban a halottra a kereszténység elterjedése után is vaskést vagy sarlót tesznek. A szög esetleg konkrét szertartásban játszhatott szerepet, mint szúró, ártó eszköz. A nagyszámú, szűk időszakra (11-13. század) datálható lelet feltehetően az egész ország területén meglévő, ismert és alkalmazott szokás lehetett, melynek enynyire egységes régészeti nyomát nemigen találjuk a későbbiekben. Mint láttuk, az edényben történő áldozat-elhelyezés marad, de már csak mint tartóedény, és nem mint az áldozat szerves része. A középkor előtti állatáldozat általános hiánya aligha magyarázható a feltárások és értelmezések bizonytalanságával. Az emberáldozatok más fajtájú további megléte/feltehető megléte 30 a későbbi századok folyamán fellelhető. Ezért részben előidejűség, részben egyidejűség áll fenn a két áldozati forma között, de hangsúlyeltolódás követhető nyomon az állatáldozatok irányában. Az általánosan ismert Kőműves/Kőmíves Kelemenné ballada, melyben a várat csak a legodaadóbb, leghűségesebb feleség: „kinek felesége hamarább jő ide... ! ' hamvával lehet felépíteni, hogy megálljon, jelzi, hogy a legkedvesebbet kellett oda28. Ez a típusú mázas díszedény a korongolt, hagyma alakú testével, különböző típusú állatfejeket mintázó, általában hármas kiöntőcsöveivel, és felülfogós fülével a gazdagabb háztartások egyedi, asztali darabja. Az edény vizsgálatakor kitűnik, hogy javították: először a már kifúrt lyukat újra betömték, és áthelyezték a kiöntőcsövet, és utoljára készítették el a fület. 29. TÉGLÁS István 1910. 30. ERNYEY József 1927. 260-261., BARTHA Elek 1984. 9-32., BECK Zoltán 1992. 533-545. Stb.
