Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

SABJÁN Tibor: Késő középkori lakóházak rekonstrukciói (Sarvalyi példák)

gasságok is tiszteletet ébresztenek a szemlélőben, A ház gerince 7 méter magasan van, azzal együtt, hogy a rekonstrukció folyamán „spóroltunk" a méretekkel (9. kép). A 17. számú lakóház beltelkének rekonstrukciója A lakóház és a hozzá kapcsolódó gazdasági épületek rekonstrukcióján túl érdekes feladatnak ígérkezett a telek egészének a grafikai megjelenítése. Jól párhuzamba állítható képet kínált a már korábban rekonstruált szentkirályi beltelek ábrázolásával.

59 Az axonometrikusan szerkesztett látképen ábrázoltuk az udvaron álló két nagyméretű gazdasági épület grafikai rekonstrukcióját is. Ezek pontos funkcióját nehéz megállapítani, valószínűleg az állattartást szolgálhatták.

60 Mindenesetre elmondható, hogy a lakóházhoz tartozó gazdasági épületek mennyisége és alapterülete igen jelentős gazdálkodás benyomását kelti (12. kép). Sarvaly falu távlati képe A készülő kiállítás igényelte, hogy a szentkirályi településképhez hasonlóan Sarvaly falu teljes egészében feltárt szerkezetét is grafikai úton, egy alaprajznál szemléletesebben mutassuk be. A falu axonometrikus képét a régészeti helyszínrajz alapján szerkesztettük fel, feltüntetve az utak környezethez igazodó, néha egymást kerülgető összetett hálózatát is.

61 A házakat és a gazdasági épületeket tömegvázlatuk alapján rekonstruáltuk, nem dolgozva ki minden részletüket. A rajzon megpróbáltuk jelezni a telkek helyzetét és beosztását is (13. kép) Összefoglalás A fentiek során a régészetileg feltárt és dokumentált Sarvaly falu két lakóházát, beltelkét és faluképét próbáltuk meg rekonstruálni. A makettkészítés miatt a házak terveit részletesen kellett kidolgoznunk. Olyan részleteket is (például tetőszerkezet, fedés, födém stb.) rekonstruálnunk kellett, melyekre nem voltak régészeti adataink vagy bizonyítékaink. Ezeknek a megoldásához a Nyugat-Dunántúl boronaépítkezéséből merítettünk párhuzamokat, nem csoda hát, ha a végeredmény is ehhez az építkezési formához vált hasonlóvá. A kérdés az, hogy ebből mennyire lehet biztos képet rajzolni a 15. század egyik kisnemesi falvának építési kultúrájáról? Nem saját módszerünk csapdájába esünk-e, mikor azt mondjuk, hogy Sarvaly népi építészete előzménye annak az építkezési módnak, melyet a 18-19. századra jobbára a Nyugat-Dunántúlon, kisebb mértékben a Balaton-felvidéken találhatunk? Egyáltalán vane értelme az olyan rekonstrukcióknak, ahol a régészeti feltárásból nem állapítható meg az egykori épület szerkezetének jó része? Nos azzal, hogy ezt a munkát elkészítettük és közreadjuk, már el is árultuk véleményünket: érdemes megkísérelni egy ilyen rekonstrukciót már csak azért is, mert az eddigieknél alaposabb és részletesebb átgondolására készteti a készítőt, így olyan gondolatok, vélemények is felszín59. PÁLÓCZI HORVÁTH András 2000a. 125-135.: SABJÁN Tibor 2000. 152.; 172. 1-2. kép. 60. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 31-33. 61. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 26. alapján.