Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

SABJÁN Tibor: Késő középkori lakóházak rekonstrukciói (Sarvalyi példák)

5. kép. A 15. számú lakóház keresztmetszete a füstös szobán, és a pincén keresztül és erre akasztottuk a megmunkálatlan kerek szarufapárokat. A szarufák vastagabb végükkel néztek a gerinc felé. vékonyabbik végük az eresz koszorúgerendáinak tá­maszkodott. A gerincnél az egyik szarufa végét hosszabban behasítottuk és ebbe fe­szítettük bele a másik szarufa laposra faragott végét. A kötést egy erősebb faszög­gel kapcsoltuk egybe (5. kép). A tetőszerkezet alatt két helyen keletkezett padlástér: egy a lakórész fölött, amely oldalról nyitott volt, és ésszerűen a színből lehetett létrával megközelíteni, és egy a pince fölött, melynek oldalait a pince kőfalára épített boronafallal emeltünk megfele­lő magasságúra. Ez utóbbi kamra funkciójú tér lehetett, a pincébe esett régészeti le­letekből következtetve. 29 Megközelítése a szín hátsó részéből, a pincelejáró mögül nyílott lehetőség, ide ezért egy falépcsőt terveztünk. Az oldalfallal is ellátott, de a te­tőtérbe is benyúló tere nem igényelt lényeges magasítást, ezért a tető gerincét itt nem törtük meg, nem emeltük ki erősebben, bár cseh példákhoz hasonlóan elkép­zelhető lett volna olyan megoldás is, ahol a pince feletti tér kiemelkedik az épület tömegéből. 30 Rekonstrukciónkban a pince feletti kamra a szín felé nyitottan épült meg, de könnyen megoldható lett volna az is, hogy első oldalát is boronafal határol­ja, amelynek ajtaján át lehet bejutni zárt terébe (2. kép). 29. PARÁDI Nándor 1979. 53. 30. Erre a megoldásra BALASSA M. Iván sorakoztatott fel példákat. BALASSA M. Iván 1997. 118. 9. kép.: 120. 11-12. kép.

Next

/
Thumbnails
Contents