Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

PUSZTAI Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei

o 12. kép. A Mohi főutcáján feltárt o99 jelű ház gödre által vágott o100-jelű felszíni ház sedett maradványai kerültek elő. Az épület padlójában a munkagödör nyugati végénél 16 db kicsi, elszórtan elhelyezett karólyukat figyeltünk meg. E karólyukak a munkagödör használata során keletkezhettek. Az o100 épület padlójában számos beásás és gödör található. E beásások azonban az épület omladéka fölötti felszínekből indulnak. Az o100-jelű felszíni épülethez tartozó felszínt vágta az o101-jelű, kör alakú ház gödre is (13. kép). Nem találtunk viszont olyan közös felszíneket, melyek segítségével pontosabban meg lehetett volna határozni az o101 épületnek az o99-jelű épülethez való kronológiai helyzetét. Az o101 épületet betöltése alapján a 13. század végén, a 14. század elején használhatták. Az o101 ház kör alakú gödrének átmérője 3,3 méter volt. A gödör fala mentén 40-60 cm széles padka futott körbe. A padka felszíne a gödör járószintje fölött 25 cm magasságban volt. A gödör közepén, 60 cm átmérőjű, kör alakú foltban igen gyenge, tapasztás nélküli égésnyomok voltak. A gödör legmélyebb része 80 cm-rel mélyült a korabeli felszín alá. Az épület gödrében talált cölöplyukakat az épület feltöltődését követően ásták. A 82-es sz. épület telkén a 13. századtól a 15-16. századig több építési periódust figyelhetünk meg. Míg az egymást követő időszakokban felépített épületek elhelyezése szórt szerkezetű, kora Árpád-kori falvainkban többnyire nem alkot vastag ré-