Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
PUSZTAI Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei
vám alól. 16 A diósgyőri uradalomnak - amint azt alább látni fogjuk - egyik legfontosabb bevételét a mohi vám szolgálta. A diósgyőri uradalom részeként a település a 16. század elejéig királynéi birtok. II. Lajos 1522-ben még feleségének, Máriának adományozza, 17 halála után azonban már Balassa Zsigmond kapja meg az uradalmat János királytól, aki viszont később Ferdinánd királyhoz pártolt. A település összeírt portáinak a száma a 16. század közepén - 1549-ben - 31 +24, mely szám Mohit a Miskolc és Sajószentpéter után következő jelentősebb mezővárosok csoportjába sorolja, Diósgyőrrel, Edelénnyel és Rudabányával egyetemben. A Dél-Borsodban található Ónod, Ábrány, Mezőkeresztes, Mezőkövesd és Ernőd portaszámai a mohiak alatt vannak. Balassa Zsigmond özvegye végrendeletileg Ferdinándra hagyta az uradalmat, minek eredményeképp, az átvétel előkészítése céljából 1563 májusában a király emberei leltárt készítettek arról. Több más település mellett Mohi leírása is szerepel e leltárban. Ekkor Mohiban 80 egész. 49 fél, és 20 puszta telket, valamint kettő curiát vettek számba. A falu kötelmeiről, a már említett vámról, valamint a Hejőn lévő malomról is említést tesznek ebben a leltárban. 18 Az iratban elmondják, hogy szőlőhegyeik nincsenek, a vám éves jövedelme viszont igen magas - 500 forint. 19 Ugyanebből a korszakból (1570) ismert a település török adóösszeírása is. 20 A törökök 108 hanét háztartást írtak össze. Ha ezt az adatot összevetjük az időben közel álló 1563-as kamarai összeírás 80 egész és 49 fél telkével, legalább a település háztartásainak hozzávetőleges számát sejthetjük. A 16. században a török több alkalommal is pusztított a település környezetében. A történeti források Mohi nevét több török hadjárat kapcsán említik. Ilyen pusztítások történtek 1526-ban, 1541-ben, 1566-ban, 1583-ban. 21 Ezeket a pusztításokat sorra kiheverte a település. A 16. század közepétől az összeírt porták számának folyamatos csökkenése mellett a 16. század végéig még jelentős adófizető hely. Bende Balázs főbíró és Kondai Balázs esküdt még 1596 februárjában is, mint nagy adófizető helyet említik. Eger török kézre kerülése után területünkön nagyarányú romlás indul meg. Mohi 1596-ban, a mezőkeresztesi ütközet után elpusztul. Ezt a pusztulást már nem heveri ki. A csata eltelte után több mint 10 évvel - 1612-ben is - a pusztán maradt települések között szerepel a neve. 22 Ez a pusztulás az évszázados vásárhely és vámhely pusztulását is jelentette. 23 A 17, század első felében még néhány család lakja, de a század húszas éveitől kezdődően már tiltani kell a környező településeket, hogy Mohi szántóföldjeit, rétjeit műveljék. A diósgyőri birtokosok a 17. század elején a település határának egy részét majorságnak használták. 24 Mohi a 17. század közepén 16. BOROVSZKY Samu 1909. 130. 17. BESSENYEI József 1997. 9. 18. BOROVSZKY Samu 1909. 163-164. 19. GYULAI Éva 1999. 182. 20. BAYERLE Gusztáv 1998. 158-159. 21. BOROVSZKY Samu 1909. 84., 85.. 90., 255. 22. BOROVSZKY Samu 1909. 262. 23. A településen áthaladó út nyomvonala a pusztulás után is megmaradt. A 1627-ben Mohi mellett a Hejőn hidat építenek és újra vámot szednek. GYULAI Éva 1999. 322. 24. GYULAI Éva 1999. 191.
