Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

15. kép. Székelykeresztúr környéki szemeskályha rekonstrukciója (FÜLÖP Lajos 1990. 138. 1. kép.) 16. kép. Székelykeresztúri gazdagabb felépítésű kályha rekonstrukciója (FÜLÖP Lajos 1990. 139. 2. kép.) Ritkábban ugyan, de fellelhető ennek a kályhának egy gazdagabb kiállítású változata is, ahol a kályha felső részében dongás hátú, domborműves csempék szerepelnek, a kályha pártázatának hátrésze van, mögötte háromszögletű lapokból épített kupola látható. A kályha csempéit fehér engóbbal és vörös földfestékkel díszítették.

197 Az egykori Keresztúr-szék 15-16. századi kályhái kívülfűtősek voltak, a néprajzi anyagból ismert belülfűtős cserepesek a régészeti leletek tanúságai szerint csak később, a 17. század első felében terjedtek el.

198 Készítőik székelykeresztúri és környékbeli fazekasok voltak, melyek közül többet név szerint is ismerünk. Megrendelőik a mezővárosi úri rétegből kerülhettek ki.

199 197. BENKŐ Elek-DEMETER István-SZÉKELY Attila 1997. 57.; BENKŐ Elek 1992. 36. a kályha képe: 72. tábla. 198. BENKŐ Elek-DEMETER István-SZÉKELY Attila 1997. 60. 199. BENKŐ Elek-DEMETER István-SZÉKELY Attila 1997. 58-60.; BENKŐ Elek 1984. 5-8.