Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

1 2 3 4 5 6 14. kép. Egy cipós kályha csempéi Lakitelekről (SZABÓ Kálmán 1938. 95. 442. kép. után) Cipós kályhák az Alföldön Az ország központi részén létezett a népies kályháknak egy zömében szemekből épített változata, melynek külalakját különböző fogásokkal igyekeztek gazdagabbá tenni. Ezek közé sorolható a tál alakú szemek előlappal vagy a közepükbe helyezett hagyma alakú szemmel való díszítése. Ez utóbbi kályhaszem viszonylag jól felismerhető a leletanyagban, és a céhes iratokban is azonosítható „cipós kályha" megnevezéssel.

188 Elterjedésére keleti irányban Debrecenből és környékéről, Nagybányáról és a céh vonzáskörzetéből, Aradról, nyugaton Székesfehérvárról és Zsámbékról, északon Fülekről és Ónodról vannak adataink.

189 Egyik kulcslelete Lakitelekről való, ahol a kályha omla188. SABJÁN Tibor 1998. 485-486. 189. Lásd: SABJÁN Tibor 1998. 486. 399. jegyzetpontot.; HUREZAN G., Pascu-SZATMÁRI Imre 2000. 461. 10. kép.