Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

-sarokcsempe domborműves előlapú csempékből A domborműves csempéknek is voltak sarokelemeik. Ezek ugyanúgy készültek, mint a tál alakú szemek sarkai, félméretű oldallapjaik is ugyanazt a mintázatot mutatták. Sarokéleiken X alakú bevágások imitálták a kötélmotívumot.

33 -domborműves előlapú félcsempe Ezek a félcsempék kivágott dongás háttal készültek. Előlapjukon ugyanaz a motívum van, mint a sarokcsempék oldalain. A kályha alsó részében a falnak futó sorok kiegészítésére használhatták őket.

34 —háromszög alakú oromcsempe mérműves előlappal Csak a gazdagabb felépítésű kályhák oromzatát díszítették mérműves előlapú oromcsempék, mindezek ellenére töredékeik gyakran szerepelnek az ilyen típusú kályhák leletanyagában, A mérművek mintázata változatos, általában egy nagyobb és több kisebb körből szerkesztett motívum tölti ki az előlapot, A körökbe gyakran mértani rozettákat szerkesztenek, melyeknek holt tereit késsel kivágják. Az áttörések másik kedvelt fogása, hogy félköríves kivágások sorozatával hoznak létre áttört mintázatot. A mérmúveket valószínűleg sablon segítségével jelölik az előlapra, ahol aztán kézi munkával alakítják a motívumot: késsel kivágják a lapot, majd recés hengerrel körgyűrűt préselnek rá, vagy hegyes eszközzel beszurkált pontsorokkal díszítik.

35 A csempék előlapja 30 centiméteres oldalhosszú, egyenlő oldalú háromszögnek felel meg. Eredeti párkánytöredék bizonyította, hogy ezek a csempék a kályha oromzatán zárt sort alkottak, talpára és csúcsára állított háromszögekként.

36 -háromszög alakú oromcsempe, tál alakú formával Csak a külsővati leletanyagból került elő ez a nagyméretű, tál alakú szem, amelyről feltételezzük, hogy a talpára állított mérműves háromszögek közé csúcsukkal lefelé nézve illesztették őket. Méreteik a mérműves háromszögekével egyezik, ezek hátrészét is ilyen tálakból készítették. -háromszög alakú oromcsempe mérműves előlappal, lovagfejjel A háromszög alakú mérműves oromcsempéknek lovagfejes változata is volt. A fej alapformáját korongon készítették el, majd rádolgozták a csempe egyik csúcsára. A lovag kézzel formált orrát és sisakjának korongolt díszeit szintén úgy ragasztották fel. Az áll és a száj részleteit késsel faragták ki, az orr lyukait pedig beböködték. Eddig csak két lelőhelyen került elő a lovagfejes csempe: Külsővaton és AlsórajkKastélydombon.

37 A külsővati csempe magassága 42 cm, míg az alsórajki példány rövidebb nyaka miatt csak 39,5 cm magas volt. A lovagfejes csempék ritka előfordulása is azt mutatja, hogy egy kályhára csak egy-két példányát állították fel. 33. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989a. 68. V. tábla. A/9.; 71. VIII. tábla. B/4. 34. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989a. 69. VI. tábla. A/11.; 72. IX. tábla. B/7. 35. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989a. 85. 36. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989a. 62. 37. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989a. 64. I. tábla. A/1.; SZŐKE Béla Miklós 1996. 147. kép.