Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

TAKÁCS Miklós: Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre

vábbá, földfelszíni ház, vagy ilyen részlete a Bak-Felszerbak,

261 Balatonmagyaród-Kányavári sziget,

262 Balatonmagyaród-Kiskányavári dűlő,

263 Kardoskút-Hatablak,

264 Kunfehértó-Kovács-tanya,

265 Kustánszeg-Gyertyánágirét,

266 Nagyvázsony-Csepely,

267 Páka-Vársziget,

268 Sajólád-Kemej,

269 Szigetszentmiklós-Vízműtelepi,

270 Tura-Szentgyörgypart

271 Újudvar-Töröktemetési dűlő

272 nevű lelőhelyen, valamint több Nagykőrös környéki

273 ásatáson került napvilágra, és ezen objektumok - a nagykőrösiek, illetve a Zala megyeiek többsége kivételével részletes közlés alapján is tanulmányozhatók. (Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a lelőhelyjegyzék természetesen több ponton is bővíthető. A lista bővítése során azonban érdemes minden adatot ellenőrizni, hiszen óvatosság híján igen sok kétes leletegyüttes válhat egyértelmű adattá.

274

) A talaj felszínére épített, gyakran többosztatu házak kérdésében talán akkor fogunk majd kicsit tisztábban látni, ha részletes közlés alapján tudjuk majd elemezni azon házakat is, amelyekről sajnos már évtizedek óta csak néhány szavas leírások állnak a kutatás rendelkezésére. E kategóriába tartozik például több győri.

275 esztergomi,

276 pécsi,

277 soproni,

278 székesfehérvári

279 épület és - végül, de egyáltalán nem utolsósorban - a csongrádfelgyői „nagyméretű ház".

280 Az Árpád-kori köznépi lakáskultúra iránt érdeklődő szakemberek és laikusok körében a felsoroltak közül a csongrád-felgyői ásatás leletei váltak leginkább ismertté, viszont éppen LÁSZLÓ Gyula értelmezésével szemben fogalmazódott meg legtöbb fenntartás. A többi felsorolt épületmaradvány vonatkozásában pedig nem mulaszthatjuk el annak kiemelését, hogy - a felgyőiek kivételével - e házak nem egy-egy korabeli faluban, hanem az ország legjelentősebb városias jelegű településen, illetve e korai városok vonzáskörében állt. Bár természetesen e jellegzetesség is csak tendenciaszerűen érvényesült, hiszen a fentebb hivatkozott baki. kardoskúti, kunfehértói, kustánszegi, nagyvázsony-csepelyi, szigetszentmiklósi, illetve turai lelőhelyek bizonyosan nem kezelhetők városias tele261. HORVÁTH László András 1997. 164. 2., 4. ábra. 262. HORVÁTH László András 1997. 165. 263. HORVÁTH László András 1997. 165. 264. MÉRI István 1964. 19-27. 265. BICZÓ Piroska 1984. 168-170. 3. rajz. 266. MÜLLER Róbert 1972. 11. ábra. 267. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 243-244. 268. HORVÁTH László András 1997. 165. 269. WOLF Mária 1988. 191-194. 270. ÍRÁSNÉ MELIS Katalin 1992a. 55. 271. MIKLÓS Zsuzsa 1991. 3. alaprajz. 272. HORVÁTH László András 1997. 165. 273. BALANYI Béla 1989. 16-18. kép. 274. E túlzottan optimista megközelítésnek áldozatul esett - sajnos - az egyébként kiváló és igencsak gondolatébresztő cikkében HORVÁTH László András is (HORVÁTH László András 1997. 164.). amikor egyértelműen földfelszíni épületként értelmezte Keszthely-Fenékpusztán feltárt objektumokat is. 275. TOMKA Péter 1997. 10., 15. 276. BÁLINT Alajos 1960. 106.; HORVÁTH István 1979a. 37-44.; HORVÁTH István 1979b. 85-86. 277. FÜLEP Ferenc 1966. 66. 278. GÖMÖRI János 1976. 9. ábra. 279. KRALOVÁNSZKY Alán 1969. 71. 280. LÁSZLÓ Gyula 1978. 74-75.