Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
PÁLÓCZI-HORVÁTH András: A késő középkori népi építészet régészeti kutatásának újabb eredményei
ső oldalán vékony tapasztás és fehér mázolás. A DK-i helyiség (konyha) hátsó sarkában a falon belül kétrétegű agyagtapasztás volt. 73 A három bemutatott szentkirályi lakóház tehát azonos építési gyakorlat szerint készült. A falkitöltés technikájának meghatározásánál előző publikációnkban azért választottuk a karóközös sárfalat, mert a felmenő falak csonkjaiban az ásatás során mi sem találtunk vesszőfonatos tapasztásdarabokat. 1996-ban az Élet egy középkori faluban című kiállítás számára makettek készültek a 4/a és a 25, házról, ez utóbbi tervezője. SABJÁN Tibor cölöpvázas sövényfalat rekonstruált, felhasználva a dunapataji és a nagykőrösi sövényfalú lakóház bontási tapasztalatait. 74 Jelen tanulmányunk készítésekor átnéztük azokat az agyagtapasztás töredékeket, amelyeket a 4., 4/a., 25. és 29. ház feltárásakor a padlót fedő égett omladékrétegből bontottunk ki (a 4. és a 29, lakóház későbbi az eddig ismertetett épületeknél, a település 16. századi rétegéhez tartozik). Természetesen ezek egy része a födém tapasztásából származhat - legalábbis a szoba területén -, tehát meg kellett próbálni elkülöníteni a falból, illetve a födémből származó darabokat. Arról tudtunk, hogy ezekben az épületekben nagy valószínűséggel nádborítást kapott a födém, s erre került a tapasztás; égett nádtöredékeket is megfigyeltünk több szoba padlóján. 75 Egyes tapasztástöredékekben láthatók is egymással párhuzamos nádszárak lenyomatai és az azokra merőleges ágak nyomai - ezek bizonyára a mennyezetből hullottak a padlóra. Több töredéken különféle vastagságú (1,2-2.5 cm) ág- vagy vesszőlenyomatok láthatók, ezek egymáshoz képest is különböző irányúak. Van olyan darab, amelynek egyik oldala lesimított felület, a benne lévő áglenyomatok pedig ennek síkjához képest ferdén befelé tartanak - nyilvánvaló, hogy ez utóbbi tapasztott sövényfal maradványa. Egyes darabokon karókra utaló ívelt lenyomatok vannak, a karók átmérője 6 cm, 8 cm, illetve 14 cm lehetett, nyilvánvaló, hogy ezek is karóvázas-sövényfonatos sárfalból származnak. Sárgömbölyegekből, sárgombócokból rakott, sövényfonás nélküli karóvázas falra utaló agyagtapasztás darabokat nem találtunk. Minden agyagtapasztásban jól láthatók a növényiszár (szalma-), pelyva- és gabonamag-lenyomatok, a sarat ezekkel dolgozták össze. A töredékek nagy része csak gyengén volt átégve, annak ellenére, hogy leégett házak feltárásánál kerültek elő. A felsorolt megfigyelések tehát kétségtelenné teszik, hogy a szentkirályi középkori házak tapasztott sövényfalúak voltak. A 16. századra keltezhető épületeknél ugyanezt a falazási technikát alkalmazták. Érthető, ha a feltárás során magukon a falakon nem lehet megfigyelni ezt a technikát, hiszen a növényi eredetű építőanyagok csak az átégett agyagban maradnak meg, negatív formában, a falak pedig nem égtek át tövig. így a falakból csak azok a töredékek maradtak ránk, amelyek az épület égő részeivel együtt omlottak a padlóra és összekeveredtek a födém, vagy a kemence közelében ez utóbbi maradványaival. A mai Észak-Magyarországról és a Felvidékről az alábbi régészeti adataink vannak késő középkori cölöpvázas, sárfalú házakra. Szécsény belvárosában két helyen is találtak 16., illetve 16-17. századi leégett paticsfalú épületet, amelyekben a kályhacsempe-leletek szerint valószínűleg kályha is állt. 76 A szlovákiai középkori faluása73. PÁLÓCZI HORVÁTH András 2000. 139-140. 74. SABJÁN Tibor 2000. 153-159. 75. PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989a. 76. MAJCHER Tamás 1997. 107-108.
