Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

PÁLÓCZI-HORVÁTH András: A késő középkori népi építészet régészeti kutatásának újabb eredményei

9. kép. A szentkirályi 25. ház rekonstruált szemeskályhája az „Élet egy középkori faluban" kiállításon a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (a szerző felvétele, 1998) bizonyító erejét azonban gyengíti, hogy a régészek általában - helytelenül - magát az agyagtapasztást, illetőleg az ilyen töredékeket nevezik paticsnak

66 Még bizonytalanabb azoknak az eseteknek az ide sorolása, amikor a régészeti közlemény pusztán cölöpszerkezetű falról vagy épületről beszél, hiszen ilyenkor tulajdonképpen a kitöltőfal meghatározatlan marad. Muhi újabb ásatásai során 16. századi cölöpszerkezetű vagy cölöpvázú épületek kerültek elő, de a rekonstrukcióhoz nem volt elegendő adat;

67 Tiszafüred-Morotvaparton (Jász-Nagykun-Szolnok m.) két cölöpös szerkezetű, nagyméretű, téglalap alakú ház részletét tárták fel.

68 Karcag66. BALASSA M. Iván 1985. 72.; BARABÁS Jenő-GILYEN Nándor 1987. 67. 67. PUSZTAI Tamás 1997.; TOMKA Gábor 1999. 68. SIKLÓDI Csilla-LASZLOVSZKY József-KRIVECZKY Béla-CSEH János 1985. 28.