Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
PÁLÓCZI-HORVÁTH András: A késő középkori népi építészet régészeti kutatásának újabb eredményei
1. A veremház továbbélése Egyes helyeken a veremház, mint lakás céljára szolgáló építmény tovább él a késő középkorban is. Ilyen esetekkel találkozunk egyrészt a 14. századba is átnyúló Árpádkori településeken, másrészt a 13. században vagy később létesülő késő középkori településeken. Környén (Komárom-Esztergom m.) 1967-ben HORVÁTH István tárt fel egy földbe mélyített házat, amely a 13-14. század fordulóján épülhetett és a 14. század folyamán volt használatban, s a homokbányászás során nagyrészt elpusztított település temploma közelében helyezkedett el. 24 A kisalföldi Komját-Knazova jama (Komjatice, Szlovákia) lelőhely 11-16. századi településén (Anton TOCIK ásatása) a veremházak használata a 14. században tovább tartott. A település valószínűleg azonosítható a Nyitra vm.-i Vásárfaluval, mely királynéi birtok volt, 1274-ben Erzsébet királyné és IV László adományozta Iwanca fia Andrásnak. 25 Nagyfüged-Ejzella (Heves m.) lelőhelyen, az M3-as út építésénél 1994-ben öt veremházat tártak fel, melyek közül egyet Szent László-korinak, négyet Zsigmond-korinak határoztak meg. Mindegyik ház egysejtű, közel téglalap alakú, belső kemencés volt. 26 Visegrádon az Alsóvárban HÉJJ Miklós 14. századi lakógödröket tárt fel, a Rév u. 2-ben pedig több 14-16. századi „földházat" 27 Az erdélyi Csekefalván (Cechestj, Hargita m., Románia) a földbe mélyített, egysejtű házak használata a 15. század végéig kimutatható. Csekefalva középkori települése a régészeti adatok szerint a 13. századtól a 17. század első feléig volt lakott. BENKŐ Elek öt földbe mélyített épületet tárt fel, ezek közül a legkorábbi - 14. századi - a 3. épület, amely valószínűleg nem lakóház, hanem gazdasági épület volt, mert tüzelő nem volt benne. Az 1. és 2. épület csempés tüzelővel, illetve kiugró kemencével rendelkező egyhelyiseges veremház volt, használata a 15. századra keltezhető 28 Szendrő-Gacsai (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) középkori faluban két nagyméretű, egyhelyiseges, földbe mélyített, 15-16. századi lakóházat tárt fel WOLF Mária. Az egyik épület kőből épített kemencéje középen állt, talán kályhaszemeket is tapasztottak a falába, a másik épület kemencéje a bejárattal szemben állt 29 MÜLLER Róbert közleménye szerint Keszthelyen a Kossuth L. utcában több helyen is megfigyeltek 16-17, századi putrilakásokat, az eredeti talajszinttől 80-107 cm mélyen, az egyik épület padlója deszkázott volt. Vörs-Máriaasszony szigeten (Somogy m.) CSALOG József vágott át egy 15. századra keltezhető földbe mélyített épületet. 30 A 14. század után épített ilyen veremházak archaikus jelenségként értékelhetők, használatuk vagy földrajzi vagy társadalmi értelemben periférikusnak tartható. Másként kell megítélnünk a jász és a kun szállásterületen feltárt földbe mélyített épületeket. Jászdózsa-Négyszállás (JászNagykun-Szolnok m.) jász településen SELMECZI László tárt fel három egyosztatú, szabálytalan négyszögletes alakú veremházat, melyek a 13-14. századra 24. HORVÁTH István 1968. 67. A templomot és a temető egy részét szintén 1967-ben tártuk fel, fennállása és használata a 13. század vége és a 14. század utolsó negyede közé tehető. 25. HABOVSTIAK, Alojz 1985. 283-284.; TAKÁCS Miklós 1993. 41.; GYÖRFFY György 1998. 486. 26. FODOR László 1997. 103. 27. HÉJJ Miklós 1958. 54.; HÉJJ Miklós 1964. 86.; MICHNAI Attila 1981. 230. 28. BENKŐ Elek 1984. 48-50.; BENKŐ Elek 1992. 56-71. 29. WOLF Mária 1985.; WOLF Mária 1989. 56-58. 5. kép. 30. MÜLLER Róbert 1972. 200.
