Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

TARI Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében

MAGYAR Kálmán a Somogy megyében kutatott Árpád-kori falvak emlékanyagának elemzésekor arra a következtetésre jutott, hogy igaza lehet BAKAY-nak, amikor azt feltételezi, hogy sokkal nagyobb mennyiségben voltak már az Árpád-korban is talpas és gerendaházak, boronaházak. Feltételezi, hogy Pusztaberényben, Kaposmérőben, Kaposvár 61-es útnál, Bodrog-Bűn, Babócsán, Somogyváron és Segesden is jellegzetes, szállítható Árpád-kori talpas és nagyméretű boronaházak létezhettek.

77 Babócsa-Basakert lelőhelyen, a temetőkerítésen kívül egy gerendavázas, égetett agyagból készült, L-alakú, Árpád-kori gazdasági építmény került elő.

78 A 12-13. századi erődítmények (ún. kisvárak) területén faépítkezés nyomait találták több Zala megyei helységben. A 13. század második feléből származik a HahótAlsófakospusztán feltárt talpgerenda lenyomat, mely a Hahót-Buzád nembeli nemesek építéséhez fűződik. Ugyancsak Hahóton, a Sárkánysziget nevű lelőhelyen, meszes kőalapon fa felépítmény feltételezhető. VÁNDOR László a hahóti lelőhelyek alapján állapítja meg, hogy a fa- és boronafalas építészet a mai Zala megye területén a fő- és középnemesség építkezéseinél általános volt.

79 Balassagyarmat-Várban egy vékony talpgerendás építmény részlete került elő.

80 Budapest, I. Szent György tér 2-10. alatt 13-14. századra keltezhető elpusztult faépület gerendamaradványai kerültek elő.

81 Csabdi, Vasztélypuszta-Várdombon KULCSÁR Mihály és TEREI György ásatásán egy négyszögletes alaprajzú, döngölt agyagpadlós, tapasztott boronafalú épület nyomait találták.

82 Gerendavázas, téglaalapozású építményeket jelző cölöphelyek illetve téglafal maradványok kerültek elő Nagykanizsa-Bajosa-Várban. A felszíni építmények mellett földbe mélyített gazdasági épületek is előkerültek.

83 A számos boronaház rekonstrukcióból az alábbiakban kettőt mutatok be, mely tömegében hasonló képet mutathat a középkori gerendaházak látványához (5. kép), valamint faluképéhez (6. kép). Cölöpszerkezetű épületek Kardoskúton 13. század első felére keltezett 7x3,8 méteres felszíni épületet tárt fel MÉRI István. A főépület agyagba döngölt téglaréteges alapfalában faszerkezet cölöpéinek nyoma maradt meg, a melléképület (3,8x3,8 m) falait csak cölöplyukak jelezték. Az épület felszín alá mélyedt, padlója 60-65 cm-rel lehetett az egykori járószint alatt.

84 Veszprém, Tolbuhin út 35-37. sz. előtti úttest alatt facölöpös építményt találtak, melynek sem alaprajza, sem funkciója nem volt biztosan meghatározható. 10-11. századi „főfalas építkezést megelőző" időszakra keltezhető. Az ásató szerint elképzelhető, hogy püspöki (?) palatium része lehetett

85 77. MAGYAR Kálmán 1991. 24. 78. MAGYAR Kálmán 1993. 57. 79. VÁNDOR László 1995. 170. 80. Rég. Kut. 1998. 127.81. Rég. Kut. 19 98. 131 82. Rég. Kut. 1998. 138. 83. 84. Rég. Kut. 1998. 157. MÉRI István 1964. 21., 24. 85. KRALOVÁNSZKY Alán 1986. 118.