Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

TARI Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében

Ópusztaszeren (Csongrád m.) VÁLYI Katalin tárt fel 1993-ban 30-35 m hosszú fából épített objektum maradványait, mely a 13. században állhatott az ásató feltételezése szerint

56 Sorkifalud-Zalak (Vas m.) Árpád-kori 8-10 m széles faépületet és belső paliszádfal kövekből lazán rakott alapozását találták meg. Okleveles említése 1278ból ismert.

57 Esztergom-Szentkirályon nagyszámú cölöplukat találtak, melyeket az ásató „faszerkezetű 12-14. századi építmények" maradványainak gondol 58 Tamási Judit tárt fel Nyírbátor, Magtár területén egy faszerkezetű háznak meghatározott építményt 1997-ben.

59 A visegrádi királyi palota kertjének feltárásán egy valószínűleg fából épült ház kutatását végezte PÁLÓCZI Horváth András és IVÁN László.

60 Felmerült a lehetősége, hogy a Rákospalota-Újmajor 1. lelőhelyen talált Árpád-kori településrészlet különleges árkokkal tagolt telekosztásai közül azok, amelyekben nem volt földbe mélyített ház, felszíni épület állhatott.

61 Boronafalú, talpgerendás házak 1934-ben találták meg egy kis földművelő telep 9-13. századi négy faépítményét, tűzhelyeiből ítélve házait Fonyód-Bélatelepen. A gerendaépítkezés nyomai, talpgerendákba illesztett befont oszlopok kerültek elő. A talpgerenda alatt vesszőfonatos borítás volt a tőzegen, melyen a talpgerenda feküdt (2. kép). A 9. század vége, a 10. század eleje és a 13. század közti időből származó épületek csertölgy talpakkal és sövényfallal készültek, rőzsefeltöltésen álltak. Három épület talpgerendái négyzetes keresztmetszetűre faragottak voltak, egyszerű csapolásnyomokkal, egy kunyhó pedig gömbfákon nyugodott.

62 MÜLLER Róbert a Zala megyei Kustánszegen egy 11. századi falusias település maradványait tárta föl, és közvetett bizonyítékok alapján arra a megállapításra jutott, hogy itt borona- vagy valamilyen más, földtől független falú házaknak kellett lenniük.

63 A boronaházak Árpád-kori meglétére szolgáltat értékes adatokat a Balatonszentgyörgyön feltárt középkori talpasház. A 12-13. századra keltezhető ház oszlopos szerkezetű volt, felmenő fallal.

64 ARADI Csilla hivatkozásából ismerjük az alábbi adatot: SÁGI Károly talpas házra utaló nyomokat talált a középkori Battyán falu területén. Négy talpfa egymásba eresztve alkotta a keretet, melynek négy sarkába ágasfákat eresztettek 65 56. VÁLYI Katalinl996. 68. 57. KISS Gábor-TÓTH Endre 1988. 71. 58. MICHNAI Attila 1981. 229. 59. Rég. Kut. 1998. 158. 60. Rég. Kut. 1998. 173. 61. BENCZE 1999. 24. 62. HORVÁTH Béla 1968. 113-144.; KRALOVÁNSZKY Alán 1965. 49.; BÁRDOS 1982. 35., 90. 63. MÜLLER Róbert 1972. 196. 64. MÜLLER Róbert 1972. 195-200. 65. ARADI Csilla 1998. 112. 2. jegyzet. A feltárás közöletlen.