Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

TARI Edit: Faépületek az Árpád-kor népi építészetében

1. kép. Szerbiai faházköltöztetés szekéren és ökrökkel (A. DEROKO 1968. után) Régészeti faház adatok A régészeti ásatásokon talált épületek egy része bizonnyal gazdasági épület, azonban a kemence nélküli épületek egy részénél nehéz megállapítani, hogy emberi hajlékról vagy gazdasági, esetleg állattartó helyiségekről lehet-e szó. Boronafala lehetett földbe mélyített és felszíni háznak is. Ilyen esetben vajon faháznak nevezhetjük-e a földbe mélyítetted A borona- és gerendaházak adatainak összegyűjtésekor nem tettem különbséget a földbe mélyített és a felszínre épített boronaház között, mivel ismerünk eseteket, amikor a boronaház talpgerendáját a földbe süllyesztették. Még ebben az esetben is lehetséges azonban, hogy az épület felmenő fala nem teljesen gerendákból állt, hanem favázas szerkezetű volt és a függőleges talpgerendá-