Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

WOLF Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon

11. kép. A 8. ház kemencéje bontás közben Szlovákia) 8. ház,

19 kemencéje előtt és mögött is. Ebben az esetben talán a szikrafogónak egy olyan változatát tételezhetjük fel, amely hátsó részével nem a ház falára, hanem a kemence mögött elhelyezkedő két oszlopra támaszkodott. A hasonlóságot különösen értékessé teszi számunkra, hogy az esztergom-szentgyörgymezői épület 10. századi faház volt, a hantai házat pedig 10-11. századra keltezte ásatója. Kemence előtti két cölöplyukat figyeltünk meg a borsodi telep egy további házában is (22. kép). Feltételezhetjük, hogy a kemence közelében egy tárolóalkalmatosság, egy „polc" is lehetett. Ezt valószínűsítheti a kemence közeléből előkerült különféle méretű és formájú 12 edény is. A kemence közvetlen közelében való elhelyezkedésüket az indokolhatja, hogy ezen a részen tárolták őket, hiszen egyszerre nyilván nem használták valamennyit. A 8. ház edényei közül kettőben találtunk ételmaradékot, valószínű tehát, hogy a ház leégésekor ezekben főztek.

20 A többi a kemence közelében lévő tárolón állhatott. Valószínűvé teszi ezt a tény az is, hogy az edények közül kettőt egymásba helyezve találtunk meg (23. kép). Egymásba tett edényeket figyeltünk meg az 5. ház omladékai között is (3. kép). Elképzelhető, hogy a kemence szájánál fekvő, mintegy 40 cm széles deszkamaradvány ehhez a tárolóhoz tartozhatott. Lehetséges azonban az is, hogy ez a deszkadarab a szikrafogó része volt. 19. ZÁBOJNÍK János 1988. 408.; Vö. TOMKA Péter 1998. 47. 20. Az ételmaradékokat GYULAI Ferenc vizsgálta meg, munkáját ezúton is köszönöm.