Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
WOLF Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon
10. SZÁZADI TELEPÜLÉS EDELÉNY-BORSODON* WOLF MÁRIA A lelőhely, a borsodi földvár Északkelet-Magyarországon, Miskolctól mintegy 30 km-re északra, a Bódva folyó partján, egy alacsony dombon helyezkedik el (1. kép). A domb mintegy 15 méterrel magasodik a folyó szintje fölé. Erre emelték egykor az államalapítás kori vár napjainkra már erősen lepusztult sáncait. A vár sáncaira és belső területére egyaránt kiterjedő ásatást 1987-1999 között végeztük. Ennek főbb eredményeiről már több helyen hírt adtunk. 1 Ismeretessé vált, hogy a várdomb területén egy települést is feltártunk. Ennek objektumai azonban nem kapcsolhatók az ispáni várhoz, mivel azt megelőzően épültek. Az előkerült leletek alapján bizonyos, hogy a település leégett, valamennyi háza egyszerre pusztult el a falut sújtó tűzvészben. A fentebb említett dolgozatok mindegyikében több-kevesebb szó esett a településről, objektumainak részletes közlésére idáig még nem került sor. Nem lehet azonban feladata jelen tanulmányunknak sem, hogy valamennyi feltárt telepjelenséget, azok leletanyagát és az elemzésük során felmerülő számtalan kérdést ismertesse. Itt és most csak az ásatás során előkerült házak részleges bemutatására vállalkozhatunk. 2 A borsodi földvárban az ispáni várat megelőző település házai, kemencéi a domb egész területén, a későbbi sáncok alatt is megtalálhatók voltak. A telepjelenségek zöme azonban a domb északi oldalán helyezkedett el. Magát a dombot két, keletnyugati irányú, igen mély és széles árok szelte ketté. A 10. századi település házai kivétel nélkül az első, északi árok két szélén álltak. A feltárt területen (2. kép) nyolc házat meglehetős alapossággal sikerült megfigyelnünk. További hármat azonban csak részleteiben ismerhettünk meg. Az 1-7. házat minden esetben vastag, 40-50 cm-es égett agyagomladék jelezte (3. kép). A vörösre, olykor szürkére, porhanyós állagúra égett agyagban igen sok követ találtunk. Az omladékok között, illetve alatta feküdt a házak felszerelése, edények, mezőgazdasági, és munkaeszközök, csonttárgyak (4. kép). Minden ház omladéka között nagy mennyiségű és változatos fajtájú gabonamagot találtunk. 3 Két esetben azonban azt is meg lehetett figyelni, hogy a 8-10 cm vastag elszenült magréteg a ház omladéka fölött helyezkedett el. * A tanulmány az OTKA támogatásával készült. 1. NOVÁKI Gyula 1993. 125-145.; WOLF Mária 1992. 393-442.; WOLF Mária 1996a. 242-255.; WOLF Mária 1996b. 209-240.; WOLF Mária 1999. 2. Az előkerült házak részletes bemutatását egy későbbi, az ásatás teljes egészét feldolgozó munkámban tervezem. 3. Az előkerült magleletek feldolgozása folyamatban van. Torma Andrea végzi. Munkáját ezúton is köszönöm. Az eddigi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a legnagyobb mennyiségben előkerült búza mellett árpa, zab, köles, olaszmuhar, borsó, lencse, valamint cseresznye, meggy, és mogyoró is volt a házak omladéka között.
