Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
MOLNÁR Erzsébet: Esztergom-Zsidód Árpád-kori település lakóházai
dákat vesszük szemügyre 17 (egy kivétellel, amely viszont a rajzról ítélve nem „nyél"), mind a kemencével szemközt helyezkedik el. Hogy az Árpád-kor folyamán, különböző tájegységeken minden házban ugyanazon a helyen roppant volna meg a gerenda, igencsak kétségbe vonható. Ha ezen egyszerű gondolatokig eljutott volna, nem lett volna szüksége hosszas matematikai számításokra a kierőszakolt használati funkció bizonyítására, bevonva még a nálunk gyerekcipőben járó kísérleti régészetet is, mint új régészeti módszer alkalmazását. Szép dolog a kísérleti régészet, de a módszere nem az erőszakos elgondolás vagy egy megadott határidőre való teljesítés, hanem a türelem és a pontos megfigyelés. A zsidódi ház épségben feltárt kürtőjéhez eddigi feltárásainkból nem ismerünk analógiát, de a kürtők meglétéről már a korábbi ásatásaink anyagaiból is értesültünk. CSALOGOVITS József a középkori Etén 18 tárt fel kürtös kemencét, KOVALOVSZKI Júlia Dobozon, 19 BÓNA István külső földbe mélyített kemence kürtőjét vélte felfedezni Dunaújvárosban. 20 ROSNER Gyula közlése szerint 21 Fonyód-Bélatelepen is került elő vesszővázas kürtös kemence. 1997-ben ugyancsak Etén 22 MIKLÓS Zsuzsa és VIZI Márta újabb kürtös kemencét tártak fel, ahol a kemence füstje a kemence hátsó részén lévő nyíláson keresztül egy gödör közvetítésével került a kürtőbe, s onnan feltehetőleg a szabadba. Ezek a kürtők azonban a kemence tűztere mögött, vagy a kemenceköpeny oldalához csatlakoztak, nem pedig a kemencével szemközti falon helyezkedtek el, mint a zsidódi házban. A Tolna megyei lese falu feltárásakor VIZI Márta több kemence hátsó részén figyelt meg füstelvezetésre utaló nyomokat. 23 Hazánk területén kívül kürtös kemencés házakat tárt fel a szláv novotrocki telepen 24 LJAPUSKIN, de itt is a kemence boltozatán, az edény számára kialakított kerek nyílás mögött fedezhetjük fel a kürtőt. Az egykori Szovjetunió területén feltárt szláv telepeken füstnyílások, illetve (huzat-) ablakok meglétére hívja fel a figyelmet MÉRI István. 25 Ezek közül az EFIMENKO-TRETYAKOV által közölt házak között találjuk a zsidódi ház legközelebbi párhuzamát. 26 A korábbi korszakokban is találkozunk földbe mélyített házak füstelvezetésének nyomaival. BÓNA István a Kárpát-medence lakóházainak történetét vázolva bronzkori veremházak löszbe vájt füstelvezető kéményéről beszél. 27 HOFFMANN Tamás az európai parasztházak tüzelőberendezéseit vizsgálva az alsó-ausztriai Roggendorf vaskori telep veremházainak földbe vájt füstjáratait említi. Ugyancsak füstnyílással oldották meg a füst elvezetését a szláv Tripolje kultúra egyik veremházában is, ahol az ajtóval szemközti falon alakították ki a füstnyílást. 28 Földbe vájt lakóházak falaiba vájt füstnyílások tehát már jóval az Árpádkor előtt is léteztek miért ne lehettek volna az Árpád-korban is 7 17. SZENTGYÖRGYI Viktor-BUZÁS Miklós-ZENTAI Mihály 2000. 321. 1. kép, 324. 4. kép, 325. 5. kép. 18. CSALOGOVITS József 1935. 1-2. 19. KOVALOVSZKI Júlia 1978. 80. 20. BÓNA István 1973. 44. 50. objektum 21. MIKLÓS Zsuzsa-VIZI Márta 1999. 228. 133 jegyzet. 22. MIKLÓS Zsuzsa-VIZI Márta 1999. 228. 23. MIKLÓS Zsuzsa-VIZI Márta 1999. 228. 24. LJAPUSKIN, I. I. 1958. 107. t. 4. kép., 84. t. 1. kép. 25. MÉRI István 1964. 61. 55. jegyzet. 26. EFIMENKO, P P-TRETYAKOV, P N. 1948. MIA. 8. 29-31.. 22. 7. t. 1. kép. 27. BÓNA István 1988. 405. 28. HOFFMANN Tamás 1991. 386.
