Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

MOLNÁR Erzsébet: Esztergom-Zsidód Árpád-kori település lakóházai

6. kép. Esztergom-Zsidód, a 2001/2. ház gödre, a kemencével szemben elhelyezkedő kürtőlyuk juk, hogy a kürtő a ház szellőzésére és azáltal a ház füsttelenítésére szolgált - mégiscsak helyt kell adnunk annak az elképzelésnek, hogy a „nyél" végének a tetőn kívül kellett lennie. Ebben az esetben pedig nemcsak az alapterület nagyságán amely természetesen szűkül -, de azon az elgondoláson is változtat, miszerint a tető alatt ásták volna a ház gödrét. Az újabb régészeti eredmények ismeretében, alighanem újra kell gondolni a szarvasgedei ház rekonstrukcióját. Nem sokkal később 1998-ban a népvándorlás kor kutatóinak kilencedik konferenciáján a „nyél" funkciójának magyarázatára megszületett egy elmélet. SZENTGYÖRGYI Viktor - figyelmen kívül hagyva a felmérési adatokat szolgáltató régész meglátásait

14 - matematikai számításokkal vélte bizonyítani, hogy a „nyelek" a házak elkorhadt szarufáinak kicserélési nyomai.

15 Elmélete alátámasztására a több mint száz oldalon levezetett matematikai műveletek mellett még a kísérleti régészetet is segítségül hívta. SZENTGYÖRGYI 23 „nyeles" házat vont vizsgálat alá, de nem lévén régész - nem sikerült rájönnie arra a szemmel látható szabályszerűségre, amely a nyelek elhelyezkedését illeti.

16 Azok ugyanis ha csak az általa hozott pél14. Már az 1998-as adatszolgáltatás idejében sem tartottam megalapozottnak SZENTGYÖRGYI elméletét és óva intettem az elhamarkodott vélemény kinyilvánításától, annál is inkább, mert az nem illett rá a zsidódi 1996/1. ház nyúlványára. 15. SZENTGYÖRGYI Viktor-BUZÁS Miklós-ZENTAI Mihály 2000. 311-330.; SZENTGYÖRGYI Viktor-MEZEI István-BUZÁS Miklós 2000. 331-448. 16. SZENTGYÖRGYI Viktor-BUZÁS Miklós-ZENTAI Mihály 2000. 311.