Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

MOLNÁR Erzsébet: Esztergom-Zsidód Árpád-kori település lakóházai

ESZTERGOM-ZSIDÓD ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉS LAKÓHÁZAI MOLNÁR ERZSÉBET Esztergom közelében, a várostól 5 km-re, a Tát felé vezető 11 -es út mentén és a Kis-Duna partján terül el, az Árpád-kori, Zsidód nevű elpusztult faluhely. Az egykori falu területét a Kis-Dunába ömlő Kenyérmezői-patak szeli át. A patakon lévő Zsidódihíd neve máig őrzi a falu egykori emlékét. A lelőhely azonosítása Horváth István és Torma István nevéhez fűződik.

1 Régészeti feltárása a dunai vízlépcső építése kapcsán 1986-ban a falu templomával kezdődött el, amelyről kiderült hogy az egyhajós, félköríves szentélyzáródású kis templom kőből épült. Majd folytattuk a templom körüli temető feltárásával, amelyet kisebb-nagyobb megszakításokkal 2000-ben befejeztük.

2 A falu régészeti feltárását 1996-ban kezdtük el, de a falu területéből eddig csak kis felületeket tudtunk kibontani.

3 A régészeti megfigyelések eredményei azonban annál inkább figyelemre méltóak, ami a lelőhely kiváló természeti - környezeti adottságaival magyarázható. A talaj összetétele és a terület eddigi bolygatatlansága lehetőséget ad arra, hogy a régészeti jelenségeket az egykori felszíntől követhessük nyomon, úgy a temetőben, mint a településen.

4 Rekonstrukció szempontjából ez igen fontos tényező. A településen eddig, más régészeti objektumokon kívül (amelyeket ez alkalommal nem tárgyalunk), öt lakóházat tártunk fel. Ami a házak belső elrendezését illeti, megfigyelhettük, hogy azoknak egy kivételével egységesen kialakított belső rendjük volt. Eltérés csak a házak gödrének mélységében és tájolásában mutatkozott. A magyar parasztszoba térbeosztásával GUNDA Béla foglalkozott. Vizsgálata során megállapította, hogy az két egymástól eltérő jellegű és funkciójú részből áll.

5 Az egyik a bejárattal szemközti sarokban elhelyezkedő tűzhely, a kemence és környéke. Itt folyik a sütés-főzés, itt találhatók a konyhai eszközök. Ez a szobának a „munka tere''. A kemencével keresztben lévő sarokban van a sarokpad és az asztal. Az asztal belső sarkánál van a családfő helye, a sarokpad körüli falrészt képek díszítik és a megtisztelt vendégeket az asztalhoz ültetik. Ez a szoba „kultikus tere". A kultikus teret a munkatértől egy képzeletbeli vonallal választotta el, amely az ajtó mögötti sa1. MRT 5 1979. 191. 2. MOLNÁR Erzsébet 1990. 85-88.; 1992, 79-83.; 1993a. 61.; 1993b. 41-43. 3. A falu feltárását 1996-ban a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásával kezdtük el, majd 1997-ben a Csehszlovákiai Kultúráért Alapítvány, 1998 és 2001-ben pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeumért Alapítvány anyagi támogatásával végeztük, amelyért ezúton mondok hálás köszönetet. 4. A falu területét 1993-94-ben kárpótlás fejében parcellákra osztották, s az addig bolygatatlan ártéri területet a mai tulajdonosok szántják. Félő, hogy a fent vázolt kiváló régészeti megfigyelések lehetősége a gyakori szántás miatt nem tart sokáig. 5. GUNDA Béla 1961. 247-265