Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
HARKAI Imre: Kognitív házrendszerkutatás a népi építészetben
11. kép. Egy szakértői rendszer népi építészeti analógiája A kognitív tudomány elemzi és modellezi az agy működését. A mesterséges intelligencia tudományköre gyakorlatiasabb, hiszen az előbbi modellek alapján számítógépes programot akar szerkeszteni. Ezek az intelligens szakértői rendszerek segítenek az emberi agy betogadóképességét túlhaladó információáradat elviselhetővé tételéhez (11. kép). De addig is, míg a néprajz nem evez a mesterséges intelligencia vizeire, a memória gépesítése is új távlatokat nyithat meg a logikus gondolkodással megáldott néprajzos számára. Nem hasonlóan beszél-e LOCKE John a távoli időkből (1690) az értelemről, vagyis az ideákról mint jelekről: „És minthogy az ideáknak az a színtere, amely az ember gondolatait alkotja, nem tehető egy másik elme közvetlen látása elé, sem el nem tehető másutt, mint az emlékezetben, ebben a nem nagyon biztonságos raktárban, tehát mind gondolataink egymással való közlése, mind a magunk használatára való rögzítése kedvéért ideáinknak jelekre is van szüksége." 13 A gondolatok itt ábrák, az ikonok és diagrammok kategóriáiban. Valójában műszaki rajzok, mély, verbális értelmezéssel. A jövőbeli vizsgálatok a jelstruktúrák segítségével elvezethetnek a mind összetettebb rendszerek vizsgálatához. Ehhez elengedhetetlen a mélyebb informatikai tudás, amikor a néprajzos választott eszköze tekintetében olyan távlatokban gondolkodik, amely messze meghaladja a számítógépek szövegszerkesztőinek ismeretét. így a nagy adatbázisok nem egy régió, de makrorégíók és kontinensek szintetizálását segíthetik elő. A nagy makrorendszerek adathalmazainak egy időben történő lekérdezése nélkül nem lehet a teljességre törekedni. E nélkül csak részprob-